A közép- és kelet-európai országok a nemzetközi kereskedelem egyértelmű győztesei. A régió vállalatai egyre inkább a közepes és csúcstechnológiai termelésre specializálódnak. Kedvezőek a kilátások a szolgáltatások, az építőipar és a tőkeigényes áruk területén is.

Az elmúlt évtizedben a közép- és kelet-európai országok a nemzetközi kereskedelem egyértelműen legjobban teljesítő országai közé tartoztak. Jelenleg a közép- és kelet-európai országokból származik az EU 15-ök teljes importjának 8 százaléka, és a régió Európa egyik legfontosabb gyáripari központjává vált.

Az UniCredit Csoport "New Europe Research Network" (Új Európa Kutatási Hálózat) által végzett piacelemzése szerint ezt a teljesítményt mélyreható strukturális átalakítások árán sikerült elérni. Az utóbbi évek során a közép- és kelet-európai országok nemzetközi specializálódása és termelési struktúrája átalakult: eltávolodott a hagyományos iparágaktól, és a közepes és csúcstechnológiai ágazat felé mozdult el. 1995 és 2005 között a régió országai új relatív előnyökre tettek szert a technológiai tudást igénylő gyártóágazatokban, mint például a közlekedési eszközök gyártása és az elektromos és optikai berendezések terén.

Ezen iparágak az egyes országok szintjén is egyre nagyobb hányadát adják a teljes ipari termelésnek, amely az 1995-ös 13 százalékról 2005-re 23 százalékra növekedett. Ez a tendencia különösen Közép-Európára jellemző. Másrészt viszont az olyan hagyományos iparágak, mint az élelmiszeripar, textilipar és bőripar egyre inkább teret veszítenek az alacsony költségekkel működő, feltörekvő, konkurens piacokkal szemben.

"Azok az országok, amelyekbe a legtöbb közvetlen külföldi befektetés (FDI) érkezett, egyben a legnagyobb piaci részesedést is tudhatták magukénak a nemzetközi kereskedelemből, így nyilvánvaló a kettő közötti összefüggés. Miközben a közép- és kelet-európai országok továbbra is nagy volumenű közvetlen külföldi befektetést vonzanak, a gyártási ágazatokban egyre nagyobb szerep jut az innovációnak" - állítja Johann Strobl, a Bank Austria Creditanstalt és az UniCredit Csoport közép- és kelet-európai divíziójának pénzügyi igazgatója.

A közép- és kelet-európai térség vonzó helyszín a gyáripar számára. Már a kínai gyártók sem jelentenek veszélyt a közép- és kelet-európai országok növekedési kilátásaira, pedig viszonylag rövid idő alatt több mint háromszorosára növelték részesedésüket a nemzetközi kereskedelemben. Míg Kína a munkaigényes iparágakra, például a textil- és bőriparra koncentrál exporttevékenységével, és néhány tőkeigényes területen is jó versenypozíciót vívott ki, mint például az elektronika, addig a közép- és kelet-európai országok exportjában elsősorban a közepes és csúcstechnológiai ágazatokon van a hangsúly.

"A közép- és kelet-európai országok hagyományosan nagy hangsúlyt helyeznek az oktatásra és a helyi működési környezet színvonalára. Ezért egyre több olyan céget vonzanak, amelyek tőkét vagy szakértelmet igénylő termékeket gyártanak, és nem olyanokat, amelyek elsődleges célja a termelési költségek leszorítása - ez utóbbiakat manapság leginkább a Távol-Keleten lehet fellelni" - mondja Debora Revoltella, az UniCredit Csoport közép- és kelet-európai gazdasággal foglalkozó vezető közgazdásza.

A közép- és kelet-európai régió központi földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően ideális hely az egész európai piacot kiszolgáló gyáripari központok létesítésére. Bár a régió jellegét tekintve nem homogén terület, általában elmondhtó hogy az üzletbarát környezet és a még mindig viszonylag alacsony munkaerőköltség vonzóvá teszi a befektető számára.

Az építőipar is igen kedvező kilátások elé néz egy sor jelentős infrastrukturális beruházásnak köszönhetően, a régióban 9 százalékos növekedés várható.