Az elemzők többsége tarthatónak véli a hiányt

Vágólapra másolva!
Eltérően vélekednek a pénzügyi szakemberek arról, hogy idén sikerül-e a kormánynak teljesítenie az államháztartás hiányára vonatkozó célkitűzését. Összeállításunkból az is kiderül, hogy nem csak várakozásaik, de vélekedéseik alapjai is nagyon különböznek egymástól.
Vágólapra másolva!

A tervezettnél nem lesz magasabb, ám sokkal alacsonyabb sem az államháztartás idei hiánya - mondta az [origo]-nak Bod Péter Ákos egyetemi tanár, egykor jegybankelnök, volt ipari miniszter. Szerinte a költségvetésről és az államháztartás más alrendszereiről szolgáltatott adatok érvényessége ugyan nehezen ellenőrizhető, a kormány kommunikációs gyakorlata azonban már kiismerhetővé vált. A közgazdászprofesszor úgy véli, hogy - ahogyan már többször is megtörtént - a kormány most is tett egy nem túl ambiciózus előrejelzést, amelyet könnyen teljesíthet.

Bod Péter Ákos ugyanakkor úgy véli, hogy például a növekvő államadósság emelkedő kamatkiadásai miatt sokkal kisebb sem lehet az államháztartás hiánya az előirányzottnál. A közgazdászprofesszor szerint a magyar gazdaság a kedvező világgazdasági konjunktúra hatására idén 2,2-3,0 százalékkal bővülhet, ami tovább csökkentheti az államháztartás idei hiányát és javíthatja a belső egyensúlyt.

A volt jegybank elnök úgy gondolja, hogy Magyarország legkorábban, 2010-ben tudja majd teljesíteni az euró bevezetésének előírásait. Szerinte azonban az ország már 2010 januárjában, a kritériumok teljesítése előtt beléphet az euró előszobájának számító ERM-II árfolyamrendszerbe. Így szerencsés esetben már 2012 elején bevezethető az unió közös valutája.

A gazdaságkutatóknak és pénzügyi elemzőknek a magyar államháztartás idei évi hiányára vonatkozó elképzelései nagyon széles sávban mozognak. A kormány a bruttó hazai termék (GDP) 6,8 százalékára tervezi az államháztartás idei deficitjét.

A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó 11 elemző 6,0-7,4 százalék közé várja a deficitet. Többségük szerint teljesíthető a célkitűzés: öten alacsonyabb, hárman terv szerinti hiány kialakulását várják és csak hárman számítnak nagyobb deficitre.

Az [origo] által megkérdezett elemzők többsége szerint is teljesíthető a kitűzött cél. Már csak amiatt is, mert nem tartják túl ambiciózusnak azt. A Pénzügyminisztérium ugyanis a növekvő adóbevételek ellenére A GDP-hez viszonyítva pontosan akkora idei hiányt tervezett, mint amekkorának az elérését az előző évre is előirányozta.

A Reutersnek janurában nyilatkozó elemzők előrejelzései:

Minimum

Maximum

Átlag

Középérték

Államháztartási hiány/GDP 2007-ben (%)

6,0

7,4

6,7

6,8

Államháztartási hiány/GDP 2008-ban (%)

3,6

6,8

4,7

4,6

GDP-növekedés 2007-ben (%)

1,80

3,00

2,46

2,50

GDP-növekdés 2008-ban (%)

2,60

3,70

3,08

3,00

Infláció 2007/2006 (%)

6,00

7,60

6,69

6,50

Infláció 2008/2007 (%)

3,10

4,00

3,65

3,70

Infláció 2007.dec./2006.dec. (%)

4,00

5,80

4,68

4,70

Infláció 2008.dec./2007.dec. (%)

2,20

3,90

3,31

3,30

Belépés az ERM II. árfoylamrendszerbe

2010

2013

2011

2011

Euró bevezetése

2012

2016

2014

2014

Forrás: Reuters

Csaba László közgazdász, egyetemi tanár úgy véli, hogy idén sem teljesül a kormánynak az államháztartás hiányára vonatkozó, a bruttó hazai termék (GDP) 6,8 százalékában meghatározott elképzelése. Szerinte mára az idei év első két hónapjában kiderült adatok alapján legalább 0,5 százalékkal nagyobb lesz a deficit a tervezettnél.

A szakember idén a GDP 7,0-7,5 százalékát kitevő államháztartási hiány kialakulására számít. Csaba László úgy véli, hogy a következő években a gazdasági növekedés lassulása és a korábbinál magasabb szinten stabilizálódó infláció is akadályozza a deficit csökkenését.

Szerinte évi, átlagos infláció idén 7 százalék körül, jövőre pedig 4 és 5 százalék között alakulhat és a bizalom hiánya miatt kialakuló várakozások következtében sokáig azon a szinten maradhat. Úgy véli, a gazdasági növekedés 2-2,5 százalékosra mérséklődhet és a munkanélküliség valamivel 8 százalék fölé emelkedhet.

Csaba László a rövid távú kilátásoknál is kritikusabbnak tartja, hogy az államháztartás hiányának idén megvalósítható csökkenése nem tartós jellegű, a bevezetett bevételnövelő intézkedések nem jelentenek alapot a deficit további csökkentéséhez.

A szakember mindezt figyelembe véve arra számít, hogy az ország legkorábban, 2010-ben tudja teljesíteni az euró bevezetésének előírásait, így leghamarabb, 2013-ban vezethető be a közös valuta.