Készpénz nélkül olcsóbb az élet

Élre törtek a Visa kártyahasználatban a közép-európai államok. Richard Cullennel a Visa Europe térségért felelős vezetőjével a változás okaira kerestük a választ. Olvasóink arra is választ kaphatnak, hogy tényleg lassabbak-e a tranzakciók Magyarországon, mint Nyugat-Európában.

Bár a Visa egy kalap alá veszi egész Európát, a cég éves jelentésében komoly különbségek mutatkoztak a régi és az új EU tagállamok között. Miben különböznek a közép-európai államok a kártyahasználatban a nyugatiaktól?

- A legfőbb különbség az, hogy ezek az országok újabb piacok. Az emberek errefelé nincsenek harminc éve hozzászokva a bank- és hitelkártyákhoz. Errefelé kimaradtak bizonyos lépések, az embereknek nem volt például csekkfüzetük, egyből kártyát kezdtek használni. A fejlődés pedig óriási, minden téren.

Statisztikáik szerint a közép-európaiak sokkal szívesebben használják bankkártyájukat a boltokban. Mi ennek az oka?

- Való igaz, az új tagországok foglalják el az első harmadot a kártyás vásárlási (POS) mezőnyben. Szerintem ez leginkább azt mutatja, hogy itteni ügyfeleink készek új dolgokat kipróbálni, és képesek megváltoztatni a szokásaikat, sokkal inkább, mint a nyugat-európaiak. Az emberek errefelé Visa kártyát akarnak, és használják is. Ez alatt nem csak a fiatalokat értem, a teljes palettán nagy az érdeklődés. Szerintem ez egy igen jó példa arra, hogy milyen gyorsan tud változtatni a szokásain ez a térség.

A kártyahasználók úgy gondolom, ennek ellenére is csak egy kis részét képezik a társadalomnak Közép-Európában. A többség továbbra is analfabétának tekinthető, ha banki műveletekről van szó.

- Amennyiben a társadalom egészét nézzük, akkor igaz a meglátás. A fiatalokat mindenképpen érdeklik ezek a lehetőségek, de hogy mindenkit elérjenek, olyan szolgáltatásokat kell a kártyákhoz csatolni, amelyek a lakosság minél nagyobb részének igényeit elégítik ki. Nem szabad azonban alábecsülni a fejlődést. A '90-es évek elején még csak néhány kártya volt, azokat is szinte kizárólag készpénz felvételére használték ATM-ekből. Most 2007-ben már vannak bank- és hitelkártyák, szabott keretre szóló kártyák, társkártyák, ráadásul egyre kevesebbet használják a kártyákat készpénzfelvételre.

Minek köszönhető az, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a Visa kártyatulajdonosok kárára elkövetett csalások száma?

- A csalások számát általában sikerült csökkenteni Európában, ez elsősorban a chip & pin rendszernek köszönhető. A számok azonban minden esetben az ismertté vált esetekre vonatkoznak. Ezen esetek ismeretében azonban igyekszünk úgy fejleszteni a rendszerünket, hogy mindig egy lépéssel a csalók előtt legyünk.

Mikor érnek ide a Visa legújabb fejlesztései? Londonban nemrég mutatták be azt a kártyát, amely gyakorlatilag egy villamosbérlet, de kisebb vásárlásokra is használható. A BKV járatain mikor használhatunk ilyesmit?

- Ami jelenleg Londonban történik, arra felfigyelnek a jelentős európai városok közlekedési társaságai. A közlekedési iparág megvitatja a dolgot, és az egyes vállalatok majd eldöntik, hogy megéri-e nekik telepíteni a rendszert. Budapest esetében úgy gondolom, korai még a dolog, de ha szóba kerül a fejlesztés, ott leszünk.

A magyar társadalom döntő többsége még mindig készpénzben, legalábbis papír alapon gondolkodik. Van esély arra, hogy belátható időn belül kártyára cserélhető például az ebédjegy?

- A hagyományos, készpénz alapú fizetési módot "dinoszaurusz dollároknak" hívjuk. Drága, viszont egyáltalán nem biztonságos. Erre nyújtanak megoldást a "feltölthető" kártyáink. Ez hosszú távon a készpénz-ajándékozást is kiszoríthatja, vagy a gyerekek zsebpénzét lehet rá elhelyezni. De ugyan ezzel a módszerrel például a munkaadó kiutalhatja a melegétel-utalvány árát az alkalmazottaknak. Magyarországon ez jelenleg egy cégnél szerepel, a Volksbank állt elő ilyen ajánlattal.

Az ételutalványok esetében a terminálok fölszerelése olyan költséggel járna, amely igencsak beszűkítené a lehetőségeket.

- A költségek nem biztos, hogy vészesek. Ez egy zárt lánc, nem egy teljes kártyaelfogadó terminál. Az pedig, hogy egy üzlet megszabadul a papírtól, szerintem épphogy csökkenti a költségeket.

Említette, hogy az állami készpénzhasználat minden EU-polgárnak 200 eurójába kerül. Létezik olyan megoldás, amely akár az államot is kártyahasználatra állítja át?

- Úgy gondolom, hogy a kormányok célja nagyjából azonos a vállalatokéval: hatékonyság és a költségek megtakarítása a fontos számukra. Az üzleti termékeink segíthetik őket ebben. Az üzleti szektor számára komoly lehetőséget kínálunk a költségek csökkentésére. Ezt a gyakorlatot pedig a kormányok is átvehetik, hiszen figyelemmel kísérik a vállalatok működését. Éppen tavaly tartottunk egy konferenciát, amelyre az összes európai kormányzat képviselőit meghívtuk. Úgy vélem a kormányok számára csak idő kérdése a váltás.

Sokak számára tűnik úgy Magyarországon, hogy a terminálok lassabban hagyják jóvá a tranzakciót például egy egyszerű bolti vásárlás esetén, mint mondjuk tőlünk egy kicsit nyugatabbra. Valóban így van ez?

- Tranzakcióink átlagos időtartama 19 ezredmásodperc. Elsősorban az a kérdés, hogy mi történik ez idő alatt, pontosan milyen kártyahasználatról van szó. Egyszerű jóváhagyás, vagy komolyabb adatcsere zajlik a leolvasó, és a bank között? A dolog semmiképp sem tarthat percekig. Úgy vélem, ha lassúnak tűnik is, az esetek többségében ez a fajta fizetés gyorsabb, mint a készpénz.

Barsi Szabó Gergely