Sérült pénzzel nem lehet majd fizetni

Nem kell majd elfogadnia a pénztárosnak vásárlás esetén a sérült bankjegyeket, amelyek azonban díjmentesen becserélhetőek lennének a postán és a hitelintézeteknél - áll az MNB-ről szóló törvény tegnap benyújtott módosításában. A sérült fémpénzeket viszont nem váltaná vissza a jegybank.

Visszautasíthatja vásárláskor a pénztáros a fizikai (mechanikus) vagy vegyi hatásra megváltozott állapotú, illetve bármely más módon sérült bankjegyeket a módosítás megszavazása esetén. Jelenleg csak a csonka bankjegyekre érvényes ez a szabály.

A javaslat szerint a sérült bankjegyek díjmentesen becserélhetők lesznek a hitelintézeteknél és a postánál. Kivétel ez alól, ha a sérülést a pénzlopás megelőzésére használt biztonsági eszköz véletlen működésbe lépése okozza. A sérült fémpénz - érme - ellenben nem lesz visszaváltható.

A jegybank bűncselekmény gyanúja esetén visszatarthatná a csonka vagy sérült bankjegy ellenértékét, valamint a pénzhamisítás elleni küzdelem részeként jogköre kibővülne a személyes adatok kezelésével. Enyhülnének továbbá a szabályok a jegybanki vezetők vagyonbevallására, szigorodna a pénzkezelés, megtörténne az uniós írásmód átvétele a törvényjavaslat elfogadása esetén.

A jegybanktörvény módosító javaslata többek között szigorítja az MNB vezetőinek vagyonbevallását, amikor a köztisztviselői szabályok helyett az országgyűlési képviselőkre vonatkozó előírásokat teszi kötelezővé velük szemben.

Az MNB vezetőinek azonban a jövőben nem kellene a menesztésük miatt aggódniuk, ha szándékosan elmulasztják a vagyonbevallásuk megtételét vagy valótlan adatokat közölni. Kikerül ugyanis a szövegből az, hogy a köztársasági elnök felmentheti a monetáris tanács tagját akkor, ha nem adta be a vagyonnyilatkozatát vagy abban valótlan adatot szerepeltetett.

A javaslat szerint a felmentési lehetőség arra korlátozódik, hogy a monetáris tanács tagja - neki felróható okból - nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, illetve súlyos kötelezettségszegést követ el.

A vagyonnyilatkozatot - az MNB elnökének, alelnökeinek, a monetáris tanács, valamint a felügyelőbizottság tagjainak - eddig a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok alapján kellett megtenni. A jövőben a parlamenti képviselők analógiájára - ugyanazon az űrlapon - kell beadni a vagyonbevallást, amit az országgyűlés elnöke a parlament honlapján tesz közzé.

Az Európai Központi Bank (ECB) szerint ugyan a törvényjavaslat tovább erősíti az MNB intézményi függetlenségét, de nem oldja meg az ECB 2004-es konvergencia-jelentésében megfogalmazottakat. Így például a magyar jog továbbra sem ismeri el, hogy a közösségen belül az ECB rendelkezik kizárólagos jogkörrel a bankjegykibocsátás engedélyezésére. Az ECB kifogásolta továbbá, hogy a kormány túl sokszor módosítja a jegybanktörvényt, és ez nem szolgálja a jogbiztonságot.