Az internetes reklámok piaca nő legjobban

Vágólapra másolva!
A listaáras adatok szerint a múlt évben 540,78 milliárd forintot költöttek reklámokra, 7,2 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a TNS Media Intelligence Kft. A legdinamikusabban az internetes reklámok piaca bővül, itt 70 százalékkal költöttek többet reklámra 2006-ban a megelőző évi ráfordításoknál.
Vágólapra másolva!

A társaság az idei évre ennél mérsékeltebb növekedésre számít. A TNS Media Intelligence emlékeztet arra, hogy a 90-es években évi 40 százalékos növekedés után az utóbbi évek növekedési üteme 15-20 százalék körül volt.

A piackutató szerint média- és reklámszempontból a múlt évi várakozásokat kettősség jellemezte: a foci-vb és a parlamenti választások miatt az év első felében pozitív, a második felében várt negatív előrejelzések ellenére a két félév növekedési üteme hasonló volt.

A reklámköltségből továbbra is a legnagyobb arányban a televízió és a sajtó részesül, de mindkét médiatípusban csak a piaci átlag alatti, ötszázalékos volt a listaáras bevételnövekedés. A rádióreklámokra 16 százalékkal, a köztéri reklámokra 21 és a beltéri médiumokban 22 százalékkal, az interneten pedig 70 százalékkal költöttek többet a 2005. évinél.

Bár a megyei napilapok évről évre egyre több hirdetést vonzanak, és messze a legnagyobb, 27 százalékos részesedést tudhatják magukénak a sajtópiaci reklámtortából, az országos napilapok csökkenő reklámbevétele miatt a napilapok súlya folyamatosan csökken a hirdetési piacon. A magazinpiac növekedését hirdetési szempontból a női lapok, a programmagazinok és az RTV-újságok jelentik, ezek reklámbevétele tavaly 8-12 százalékkal bővült.

A legtöbbet hirdető piaci szektorok toplistáján a sorrend alig változott 2005-höz képest, az egyes szektorok növekedési dinamikájában viszont eltéréseket figyelhetünk meg. A reklámköltését 2000 óta 15-30 százalékkal növelő élelmiszer szektor 2005-ben mindössze 8 százalékkal bővült, 2006-ban pedig megtartotta hirdetésekre vonatkozó költségvetését az egy évvel korábbi szinten, ami a listaáras reklámköltések alapján 69 milliárd forint.

A reklámköltés alapján második legjelentősebb távközlési szektorban összesen közel egymilliárd forinttal hirdettek kevesebbet az elmúlt évben. A visszaesés hátterében a T-Com 50 és a Tele2 52 százalékos büdzsécsökkentése áll, melyet sem a mobilszolgáltatók átlagosan 10 százalékos, sem az internetes cégek 17 százalékos és az alternatív távközlési cégek 68 százalékos költésnövekedése nem tudott ellensúlyozni. Igaz, a vezetékes piacon a 2005-ös év a Matáv-T-Com névváltás miatt reklámpiaci szempontból messze átlagon felüli volt, amely után szinte törvényszerű a visszaesés, legalábbis ami a Magyar Telekom/T-Com reklámokra fordított költségvetését illeti.

A legaktívabb piaci szektorok közül a szolgáltatások reklámköltése nőtt a korábbi éveket meghaladó mértékben, a szolgáltatások hirdetéseire közel 35 milliárd forintot fordítottak 2006-ban, ami 45 százalékkal több az előző év reklámköltéseihez képest, részben a politikai pártok, részben pedig a chat-randi, sms-küldő, csengőhangletöltő, telefonos társkereső és egyéb szolgáltatásokat hirdető cégek kommunikációjának köszönhetően. A pártok közel 8,5 milliárd forintot költöttek 2006-ban a médiában, az előbb említett telefonos szolgáltatások népszerűsítésére pedig 6,3 milliárd forintot szántak.

A banki termékek közül hirdetési szempontból továbbra is a lakáshitel vezet, de közel 2 milliárd forintos költésnövekedéssel szorosan felzárkóztak mögé a személyi kölcsön és részben a kamatadó bevezetésének következtében a megtakarítási termékek is.

A hirdetői toplista vezető helyein ezúttal is többnyire nagy FMCG cégeket találunk, de tavalyhoz képest a sorrendben történt némi változás: a Procter & Gamble több mint 40 százalékos költésnövekedéssel átvette a vezetést a Unilevertől, a Pannon GSM-nek pedig közel 13 milliárd forintos költéssel sikerült bekerülnie az első háromba, megelőzve a Reckitt Benckisert és a Henkelt.