A p�nz�gyi szolg�ltat�k �s szolg�ltat�sok k�z�tti v�lt�s k�nnyebb� t�tel�t, k�telez� pozit�v ad�slista l�trehoz�s�t �s az �gyfelek jobb t�j�koztat�s�t javasolja a minisztereln�k �ltal felk�rt bankszak�rt�i bizotts�g. Olcs� alapbanksz�ml�k kialak�t�s�t �s a p�nz�gyi ismeretek k�z�piskolai oktat�st is k�v�natosnak tartja a test�let.

A bizotts�g szerd�n este a Minisztereln�ki Hivatal (MEH) honlapj�n hozta nyilv�noss�gra jelent�s�t. A test�let aj�nl�sai a cs�t�rt�ki korm�nysz�viv�i t�j�koztat�n is sz�ba ker�lnek majd.

A bizotts�g �ll�spontja szerint t�bb probl�ma is g�tolja a hazai lakoss�gi bankpiacon a verseny fokoz�s�t, ezek a piaci szerkezettel, a piac �tl�that�s�g�val, a fogyaszt�v�delemmel, illetve a p�nz�gyi szektor k�zvet�t� szerep�nek korl�tozott volt�val kapcsolatosak.

A verseny er�s�t�se �s az �gyfelek k�lts�g�nek m�rs�kl�se c�lj�b�l a bizotts�g fontosnak tartja, hogy k�nnyebb� v�ljon a szolg�ltat�k k�z�tti v�lt�s. Ez�rt javasolj�k, hogy a hitelint�zetek �s p�nz�gyi v�llalkoz�sok �rdekv�delmi sz�vets�gei kezdem�nyezz�k tagszervezeteikn�l a foly�sz�mla-v�lt�s megk�nny�t�s�t, valamint a hitelterm�kek k�z�tti v�lt�s menet�nek egyszer�s�t�s�t, azaz a hitelek el�t�rleszt�s�nek �s �j hitelekkel val� kiv�lt�s�nak k�nny�t�s�t.

Ezzel �sszhangban t�rv�nyi szab�lyoz�st szorgalmaznak a sz�mlasz�m-�tir�ny�t�s felt�tel�nek megteremt�s�re. L�trehozn�k a csoportos beszed�si megb�z�sok k�zponti felhatalmaz�si rendszer�t, amely ler�vid�theti a megb�z�sok bankok k�z�tti �tir�ny�t�s�nak idej�t.

A test�let t�mogatja egy k�telez� jelleg� pozit�v ad�slista l�trehoz�s�t.

A bizotts�g k�l�n�sen fontosnak tartja a fogyaszt�k megfelel� t�j�koztat�s�t �s a term�kek, kamatok, d�jak �sszehasonl�that�s�g�t. Az el��rt hozam- �s hiteld�j-mutat�k alkalmaz�s�nak probl�m�i miatt sz�ks�gesnek tartja, hogy a vonatkoz� korm�nyrendelet m�dos�t�sa �s/vagy az �rintett szolg�ltat�k �nszab�lyoz�sa egy�rtelm�v� tegye a mutat�k sz�m�t�s�nak �s k�zz�t�tel�nek m�dj�t. �gy l�tj�k, hogy a hiteld�jmutat� sz�m�t�s�r�l �s k�zz�t�tel�r�l sz�l� korm�nyrendelet nem biztos�tja minden esetben az �gyfelek egy�nre szabott t�j�koztat�s�t (p�ld�ul a lak�shitelek eset�ben).

Az �ltal�nos szerz�d�si felt�telekkel kapcsolatos probl�m�k miatt a bizotts�g t�mogatja a PSZ�F hitelez�si aj�nl�s�ban a konkr�t kamat, illetve d�jelemhez kapcsol�d� egyoldal� szerz�d�sm�dos�t�si felt�telek meghat�roz�s�ra vonatkoz� �ttekinthet�, k�vethet� ig�ny megfogalmaz�s�t. Mivel az egyoldal� szerz�d�sm�dos�t�s lehet�s�ge jelent�s piaci hatalmat teremt a p�nz�gyi szolg�ltat�k oldal�n, a bizotts�g �ll�spontja szerint �rdemes a k�rd�s jogi szab�lyoz�s�t �jragondolni.

A fogyaszt�k megfelel� t�j�koztat�sa �rdek�ben a bizotts�g hasznosnak tartja, hogy a PSZ�F rendszeresen term�k-�sszehasonl�t�st seg�t� inform�ci�kat k�z�l a honlapj�n. �gy �t�li meg azonban, hogy a k�zz�t�telek hat�soss�g�hoz megfelel� kommunik�ci� sz�ks�ges.

A p�nz�gyi kult�ra terjeszt�se �rdek�ben a bizotts�g t�mogatja a p�nz�gyi ismeretek k�z�piskolai oktat�s�t, illetve az alaptantervbe t�rt�n� felv�tel�t.

C�lszer�nek l�tj�k �jragondolni a fogyaszt�i panaszok kezel�s�nek int�zm�nyrendszer�t �s gyakorlat�t azzal a c�llal, hogy - �sszhangban az EU vonatkoz� vitarendez�si direkt�v�ival - alkalmaz�sa hat�konyabb� v�ljon, �s megsz�njenek az int�zm�nyi p�rhuzamoss�gok.

A bizotts�g meg�t�l�se szerint n�velni kell az egy�ni jogvit�k sor�n alkalmazott b�k�ltet�s eredm�nyess�g�t. Ennek - a PSZ�F szak�rt�i t�mogat�sa mellett - c�lszer� eszk�ze lenne, ha a hitelint�zetek szakmai szervezetei arra �szt�k�ln�k tagszervezeteiket, hogy komolyan vegy�k a b�k�ltet� test�letek elj�r�s�t �s d�nt�seit.

A test�let a p�nz�gyi kult�ra fejleszt�se, a k�szp�nzk�m�l� fizet�si m�dszerek elterjeszt�se �rdek�ben k�v�natosnak tartan�, hogy a hitelint�zetek �nk�ntes meg�llapod�ssal l�trehozz�k az olcs� alap-banksz�mla konstrukci�t a sz�ml�val nem rendelkez� �llampolg�rok sz�m�ra.

A korm�ny d�nt�st hozhatna arr�l - megfelel� hat�stanulm�nyok, az el�ny�k �s h�tr�nyok m�rlegel�se ut�n - hogy �llami juttat�sok kifizet�s�t csak banksz�ml�ra t�rt�n� utal�ssal lehessen a j�v�ben teljes�teni.

A bizotts�g �gy �t�li meg, hogy a bankok �nszab�lyoz� m�don kialak�tott magatart�si form�i �s elj�r�sai sok probl�m�ra hat�sosabb megold�st adhatnak, mint a jogszab�lyi k�telez�sek. A bizotts�g arra tesz aj�nl�st, hogy a hitelint�zetek �s p�nz�gyi v�llalkoz�sok szakmai sz�vets�gei alak�tsanak ki minden tagszervezet�kre kiterjed� magatart�si k�dexet, amely megold�sokat k�n�l a fogyaszt�i probl�m�k kezel�s�re.

Javasolj�k, hogy a magyar p�nz�gyi hat�s�gok a fontosabb hitelterm�kek �s a p�nzforgalom eset�ben dolgozzanak ki a lakoss�g eligazod�s�t, v�laszt�s�t megk�nny�t� szabv�nyokat, amelyeket a hitelint�zetek �nk�ntesen - mintegy "min�s�gbiztos�t�sk�nt" - alkalmazhatnak.

A bizotts�g ind�tv�nyozza, hogy amennyiben a fentiekben aj�nlott �nszab�lyoz� eszk�z�k egy �ven bel�l nem j�nnek l�tre, a p�nz�gyi korm�nyzat teremtse meg azokat a jogszab�lyi megold�sokat, amelyek alkalmasak az adott probl�m�k kezel�s�re.