Az EKB nem emelt az euróövezeti kamaton

Az Európai Központi Bank (EKB) a csütörtöki kamatdöntésével változatlanul, 3,50 százalékon hagyta irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. A döntés megfelelt a piaci várakozások többségének, azzal, hogy a következő emelés március elején mindenképp esedékes, bár sokan azonnali szigorítást sem zártak ki.

Jean-Claude Trichet, a bank elnöke kijelentette: a legutóbbi gazdasági adatok "megerősítettek bennünket", hogy erősen éberek maradjunk, mindaddig, amíg az inflációs veszély elmúlik. Mivel az EKB továbbra is közelről figyeli az inflációs fejleményeket, az elemzők egybehangzó véleménye szerint az EKB következő kamatalakító döntésekor emeli alapkamatát. Az első negyedév végére 3,75 százalékos, az első félév végére 4,0 százalékos alapkamatot jósolnak most. Az elnök elhárította a majdani kamatemelés nagyságát firtató kérdéseket.

Trichet nyilatkozatát követően az euró árfolyama minimálisan erősödött.

Noha a külpiacok idén várható szűkülésén kívül a drágább euró miatt is esetleg lanyhulni fog az exportlendület és az exportot támogató beruházási fellendülés, azonban a jelek szerint a növekedés egyelőre kevésbé lassul a vártnál. A beruházási kereslet és az export növekedésének üteme az EKB szerint egyébként is túlhevült, és ösztönzi 2,5 százaléknál nagyobb gazdasági növekedést, a nagy pénz- és hitelkiáramlást és vele az inflációs nyomást.

Az EKB szerint az euróövezetben inflációmentesen fenntartható gazdasági növekedés 2,0 százalék közelében van.

A gazdasági növekedés idei lassulására tavaly ősszel készült előrejelzéseket valamelyest felül kell vizsgálni. Ezt jelezték a pénzellátás megállíthatatlan növekedéséről január végén megjelent adatok - az M3-as pénzellátás éves növekedése decemberben 9,7 százalékra hágott a novemberi 9,3 százalékról, még messzebb kerülve az EKB 4,5 százalékos céljától -, továbbá az új inflációs becslés - amely szerint januárban, tizenkét hónapra számolva, 1,9 százalékon maradt az infláció az euróövezetben, nem csökkent a korábbi kamatemelések hatására - és a januárról szóló euróövezeti beszerzőmenedzser-mutatók.

Az Európai Bizottság jelenleg érvényes legutóbbi, tavaly novemberben kiadott előrejelzése az euróövezeti gazdasági növekedésre 2,6 százalékos volt az elmúlt évre, 2,1 százalékos idénre és 2,2 százalékos a jövő évre.

Csak a renyhe lakossági fogyasztás felől nem érkezik inflációs nyomás - a gazdasági növekedés szemlátomást elkerülte a lakosságot -, de ettől még az EKB szigora egyhamar nem fog enyhülni.

Idén később már csökkenő inflációra és lassuló GDP-növekedésre számít az EKB is, sejtetve, hogy a kamatemelő indulata is alábbhagyhat valamikor az év későbbi folyamán.

Az EKB 2,1-2,3 százalék között várja a tavalyi, azaz 2006-os évi átlagos euróövezeti inflációt, a szeptemberi 2,3-2,5 százalékos előrejelzés helyett. Idénre 1,5-2,5 százalékot várnak - 2,0 százalékos sávközéppel - a korábbi 1,9-2,9 százalékos becslés helyett, bár az év elején még az infláció növekedésére számítanak. Az EKB jelenlegi, 2008-as előrejelzési sávja szélesebb mint korábban, 1,3-2,5 százalék, 1,9 százalékos sávközéppel, évi átlagban először 2 százalék alatt 1999 óta, annak ellenére, hogy a gazdasági növekedésre az eddiginél erősebb előrejelzést ad a bank.

Tavalyról 2,5-2,9 százalékos GDP-növekedést várnak a bankban, 2,7 százalékos sávközéppel, a korábbi 2,5 százalékos becslés helyett. Idénre 1,7-2,7 százalékra, vagyis 2,2 százalékos sávközépre számít az EKB, a korábban várt, 2,1 százalékos többlet helyett.

Az euróövezeti GDP a harmadik negyedévben 2,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A második negyedévben 2,9 százalékos, az első negyedben 2,2 százalékos, a 2005-ös utolsó negyedben 1,8 százalékos növekedést mértek.

A második negyedévhez képest lassult az ütem negyedéves összehasonlításban is: 0,5 százalékra a második negyedévi 1,0 százalékról.

Az Európai Bizottság úgy véli, hogy az euróövezetben a tavalyi, azaz 2006-os GDP-növekedést főleg a belső kereslet táplálta, habár nem a fogyasztói kereslet, hanem az export növekedésére számító beruházási kereslet. A fogyasztói kereslet növekedésének szerény - a többi GDP-táperő tempójától messze elmaradó - üteme tavaly stagnált az euróövezet átlagában, azzal együtt, hogy a munkanélküliség kisebb volt a 2005-ösnél. Az eddig ismert adatok szerint tavaly egész évben lassult a béremelkedés üteme, a harmadik negyedévben éves összehasonlításban 2,2 százalékra a második negyedévi 2,6 százalékos ütemről.

A tavalyi, azaz 2006-os évről az Európai Bizottság 2,6 százalékos évi átlagos növekedést valószínűsít, idén 2,1 százalékos, jövőre, azaz 2008-ban 2,2 százalékos GDP-többletre számít. 2005-ben az évi átlagos gazdasági növekedés 1,4 százalékos volt az euróövezetben. 2004-ben 2,0 százalékos, 2003-ban 0,5 százalékos, 2002-ben 0,85 százalékos, 2001-ben 1,59 százalékos, 2000-ben 3,48 százalékos, a megalakulás évében, 1999-ben 2,81 százalékos volt a növekedés.