Három változat van az ingatlanadóra

2007.02.09. 8:15

Júniusban zárhatja le a parlament az ingatlanadó tárgyalását, legalább is a pénzügyi tárca nem húzná őszig a megvitatást. A tervezet három variációval számol, a nullszaldós mellett egy 40-50 milliárdos, és egy akár 150-200 milliárdos bevételt hozó koncepció is realizálódhat.

Túl vannak az első koalíciós egyeztetésen a kormánypártok az ingatlanadó ügyében. Múlt pénteken - a miniszterelnök részvételével - tárgyaltak a témáról, ám a Fidesz kordonbontási akciója miatt félbeszakították a tanácskozást, így az álláspontok érdemi ütköztetése is elmaradt - tudta meg a Világgazdaság kormánypárti forrásokból.

Szocialista politikusok szerint ugyanakkor nem okoz csúszást a menetrendben, hogy koalíciós szinten meghiúsult az első érdemi konzultáció; a politikai döntés még ebben a hónapban, esetleg március elején megszülethet. A kabinet áprilisban vagy májusban adhatja áldását a tervre, a parlament pedig júniusban le is zárhatja a törvényjavaslat tárgyalását - vélik szocialista képviselők, egyébként, értesülések szerint a Pénzügyminisztérium is ezt szorgalmazza. Mások viszont azt mondják: az adótörvényekről ősszel tárgyal a parlament. Az SZDSZ továbbra is "csomagban" tárgyalna az ingatlanadóról.

Azok, akik a gyorsabb verziót szorgalmazzák, azt mondják: azért van szükség az első fél évben kihirdetett törvényre, mert az önkormányzatoknak elegendő felkészülési időt kell adni - hiszen az adóval kapcsolatos minden feladatot nyilvánvalóan a helyhatóságoknak szánnak. A konvergenciaprogram egyértelműen 2008-as bevezetést tartalmaz, ezért ehhez kell igazodni.

A napilap értesülései szerint három koncepció fut versenyt. Az egyik államháztartási szinten nullszaldósra "hozná ki" az ingatlanadó bevezetését, a másik szerint nettó 40-50 milliárd pluszbevétel folyhatna be, a harmadik bevezetése pedig akár nettó 150-200 milliárdot is jelenthetne. A három változat közös eleme, hogy lennének mentességi feltételek. A szocialisták szerint az adókulcsok csak a megegyezés legutolsó elemei lesznek. A döntési mechanizmus szerintük az lenne, hogy a várható társadalmi következményhez és a várt államháztartási bevételhez "szabják" az adómértékeket.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK