Sárga csekkel is lehet fizetni az interneten

Március elsejével módosul az az MNB-rendelet, amely egyebek mellett a csoportos beszedési (csob) megbízásokat szabályozza. Az új szabályozás számos területet egyértelműsít, az azonban az új feltételekből is látszik, hogy a csob csak akkor válik a sárga csekkes befizetés valódi alternatívájává, ha a szolgáltatók ügyfélbarátabbá válnak.

Az egyértelműsített jogszabályok szerint a közüzemi szolgáltató (a csob jogosultja) a beszedési megbízás alapjául szolgáló számlát a terhelési napot megelőzően, legalább 6 munkanappal korábban köteles a fogyasztó számára megküldeni. Más kérdés, hogy a postára adás és a számla megérkezése közötti időszakot a mai viszonyok között csak vélelmezni lehet - írja a Napi Gazdaság.

Így viszont csorbul az ügyfél azon, az új szabályban hangsúlyozott joga, hogy egy-egy csoportos beszedési megbízás teljesítését - például azért, mert indokolatlanul magasnak tartja annak összegét - letilthatja a számlavezető bankjánál. A rendelet szerint ugyanis erre, a terhelési napot megelőző munkanap reggel 9 óráig van lehetősége az ügyfélnek.

A rendelet némileg érthetetlen módon a csoportos beszedés esetén továbbra is megtiltja, hogy a hitelintézet a tartozást sorba állítsa, illetve hogy arra részteljesítést eszközöljön. Mindez azért is furcsa, mivel a zsírószabvány a teljesítés napja után az ötödik napig képes arra, hogy egy-egy megbízás esetén válaszüzenetet (pénzt- vagy a fedezethiány miatti elutasítást) kézbesítsen a beszedést feladó pénzintézetnek, vagyis elvben mód nyílna rá, hogy a beszedés egy rövid ideig sorba álljon.

Újdonság viszont, hogy a szolgáltató a beszedési megbízást a terhelési napot megelőzően, legalább 5 munkanappal korábban köteles benyújtani a számlavezető bankjának. Ez a hosszú idő - a megbízás gyors átadása után - elvben lehetőséget teremthetne arra, hogy a banki ügyfél akár a pénzintézettől is üzenetet kaphasson arról, hogy néhány nappal később fizetési kötelezettsége merül majd fel, így az ügyfélnek módja nyílna arra, hogy az értéknapra biztosítsa a megfelelő fedezetet.

Ám az a tény, hogy az MNB-rendeletnek ugyancsak része az a kitétel, mely szerint a hitelintézetnek a csoportos beszedési megbízás teljesítése előtt nem kötelessége értesítenie ügyfelét, megint a szívesség területére viszi a kérdést, márpedig a bankok az ilyen fejlesztéseket ritkán teszik meg önzetlenül.

A szolgáltatókat egyébként is teljes érdektelenség jellemzi a a csoportos beszedések (csob) népszerűsítése terén. A megkérdezett szolgáltatók szerint ugyanis az eddigi marketingakcióik során túl sok új ügyfelet nem nyertek a csoportos beszedési megbízások költségeinek átvállalásával, így kérdésesnek tartják, hogy ezt az arányt lehet-e növelni.

Lengyel Gáborné, az Elmű Nyrt. központi hátralékkezelési osztályának vezetője elmondta, hogy a csob-megbízás kezelése és a sárga csekkek utáni banki költségek lényegében azonos jutalékszinten mozognak a számlavezető bankoknál - vagyis a Magyar Postának a sárga postai csekkek után fizetendő, nagyjából csekkenként 90 forintos díj abszolút többletköltséget jelent. Ezek után furcsa, hogy ebből a pénzből miért csak alkalmi jelleggel (és akkor is csak banki díjkedvezmény elvárása mellett) vállalják át az ügyfél 30-50 forintos csob-díját a szolgáltatók.

Nem túl megértőek a szolgáltatók akkor sem, amikor arról van szó: miért nem teszik lehetővé az ügyfél számára, hogy ahhoz az időponthoz igazítsa a beszedés indítását, amikor havi fizetése már megérkezik a számlára. Az ilyen, alternatív beszedési határidők lehetővé tételével Szabó Péter szerint a közüzemek 8 banki napos finanszírozási modellje borulna, míg Lengyel Gáborné az ügyfelek érdeksérelmét említi, mert szerinte ezzel megkülönböztetnék azokat a fogyasztókat, akik maradnak a sárga csekknél és kénytelenek azt határidőre megfizetni.

Ezek az érvek ugyanakkor ott sántítanak, hogy szinte valamennyi közüzemi szolgáltató már ma is több időpontban bocsátja ki a számlákat - a választás lehetővé tétele tehát csak minimális többletköltséget jelentene.

Az akciók következtében az OTP Banknál a csoportos beszedési megbízások száma 2005-ről 2006-ra 30 ezerrel növekedett. Az aktívabb számlahasználatra ösztönző akciókat sikeresnek tartják az Ersténél és a CIB-nél is. Az MKB Bank 2006-ban csekkbegyűjtőként hirdetett akciója viszont 20 ezer darabbal növelte a csoportos beszedési megbízások számát. Az akciót a bank a sikerre való tekintettel hamarosan újra elindítja.

A bankok az ügyfelek esetleges idegenkedését több módszerrel is igyekeznek "legyűrni", fokozatosan hozzászoktatva őket az elektronikus megoldásokhoz. Szombattól az MKB NetBANKár a sárga csekk formátumán igazítja el az ügyfeleket annak érdekében, hogy számláikat az interneten könnyebben be tudják fizetni, ami valódi ügyfélbarát megoldás (a sárga csekk jelenik meg a netbanki felületen, és ott kell beírni az adatokat).