Fűtésdíj emeli az inflációt

2007.02.16. 9:01

Átlagosan 30 százalékkal emelkedett januárban a távfűtésért és a meleg vízért kifizetett összeg - derül ki a KSH adataiból. Többek között ez az oka annak, hogy az infláció jelentősen, 7,8 százalékra ugrott meg az első hónapban.

Körmenden 27, Ajkán viszont kevesebb mint 11 ezer forintot kell fizetni havonta egy ugyanolyan - átlagosnak mondott 52 négyzetméteres - lakás távfűtési és melegvíz-szolgáltatásáért. Budapest az átlagosnak mondható árat alkalmazza: a valamivel 20 ezer forint alatti havi számla a települések többségére azért jellemző - írja a Népszbadság.

Az átlag sok mindent elrejt: kevesen lehettek, akik csupán 30 százalékos áremelést érzékeltek. A statisztikai jelentésben vélhetően már kalkuláltak az állami támogatással - e nélkül számolva ugyanis több, mint 40 százalékos átlagos emelésről lehet beszélni. Igaz: itt is voltak eltérések - mégpedig igencsak jelentősek.

Ma ugyanis ahány település, annyiféle emelés és díj. Januárban például a legjobban az a Gyöngyösön élő több mint 2700 család járt, akinek ott a távfűtés biztosítja a meleget és a meleg vizet. Náluk ugyanis nem emelt a szolgáltató, illetve az önkormányzat. Az új árakkal a legrosszabbul Sárospatak mintegy ezer távfűtéssel rendelkező családja járt: itt majdnem a duplájára emelkedett az átlagos lakás ellátásának az ára. Igaz: Sárospatakon most is, így is valamivel kevesebbe kerül ugyanannak a lakásnak a távfűtése és meleg vize, mint Gyöngyösön.

A távhőtarifák megállapításának joga a helyi önkormányzatoké, és jelenleg mintegy 90 település él ezzel a lehetőséggel. Az országos helyzet felmérését több tényező nehezíti. Egyrészt: jelenleg nincs az összes érintett önkormányzat adatait bemutató egységes díjtáblázat. Másrészt: az árazás négy tétel függvénye: a távhőszolgáltatásnak van alapdíja, és van a fűtési költségnek tarifája, a meleg víz létéért sok helyütt külön alapdíjat számláznak, míg persze az elfogyasztott víz mennyiségének is van külön ára.

Az egyedi adatok meglehetősen szórnak. Ez arra utal, hogy az árakra valóban rányomják bélyegüket a helyi viszonyok. A hivatalos vélemények szerint hazánk romló energiahatékonysági mutatói mellett el kell fogadni az egyik legnagyobb gázfogyasztónak számító távhőszolgáltatók helyben kialakított hatékonysági elképzeléseit. Mi több, a várható piacfelszabadítással a jelenleg központi árszabású áram- és gázpiacon is területi árak kialakulása várható.

Tavaly év végéig az éves fűtési alapdíj például Tatán volt a legmagasabb (légköbméterenként 653 forint). Utána következik Inota, Tiszaújváros, Balatonfüred és rögtön Budapest. A januári tarifaváltással Tata ugyan megőrizte a kétes dicsőségű első helyet (716-ra emelt), de Budapest rögtön felzárkózott mögé 681 forinttal. A második legnagyobb mértékű alapdíjdrágulás a legtöbb fogyasztót érintő Budapesten történt, egységesen 37 százalékkal.

Az átlaglakás éves távfűtési költségének mintegy 30 százalékát kitevő melegvíz-költség szintén változott. Az alapdíj januárig messze a legmagasabb Körmenden - 840 forint -, illetve Balatonfüreden - 605 forint - volt, igaz, ezek a szokásostól eltérő számítási módszereket fednek.

A távhőszolgáltatók túlnyomó többsége tehát az év elejével elsősorban a hődíjat emelte. Mivel nagyon meleg volt a tél, mondhatjuk, "elszámították magukat", hiszen az alapdíjból nem jön be több, hő viszont kevés fogyott. Tönkre azonban nem mennek, ugyanis szakértők szerint a hődíj "átfutó tétel", azt a gázszolgáltató kapja meg (hiszen a a távhőcégek általában gázzal fűtik fel a vizet melegre), így legfeljebb a gázcég szívhatja a fogát.

A távhőtársaság költségeit az alapdíj tartalmazza, amit úgy állapítottak meg, hogy a cég mindenképpen pénzénél maradjon. Ennek az érvelésnek ellent mondani látszik, hogy minden távhőszolgáltató számára egyformán emelkedett a gáztarifa, ám a hőfdíjemelések a 20-30 százaléktól egészen a 160 százalékig terjednek.

Budapest most megint csak előtérbe kerül, mivel az összes többi önkormányzattal ellentétes árpolitikát választott: az egységes 37 százalékos emeléssel az alapdíjakat sokkal jobban emelte a többieknél, a hődíjakat viszont kisebb mértékben. A meleg időjárás ellenére fogyasztóik költségeinek a fele (az alapdíj) mindenképpen nőtt 37 százalékkal. A fővárosban hiába csavarja le valaki a lakásában a távfűtést - ha egyáltalán abba a 20 százalékba tartozik, aki megteheti -, a mintegy 20 százalékkal magasabb számlát mindenképpen ki kell fizetnie. Ráadásul szociális díjkedvezmény is csak az elfogyasztott hő arányában vehető igénybe, ilyen megközelítésben tehát az alapdíjra nem.

KAPCSOLÓDÓ CIKK