Kilenc százalék fölé mehet az infláció

Vágólapra másolva!
Márciusra várják az infláció tetőzését az [origo] által megkérdezett gazdasági szakértők. A megszorító intézkedések hatására az infláció mértéke ebben a hónapban 9 százalék is lehet. Csökkenés őszre várható, a jegybank pedig akkor teszi a legjobbat, ha nem avatkozik be a folyamatba.
Vágólapra másolva!

Az év közepétől az infláció határozott és erőteljes csökkenése várható - mondta az [origo]-nak Bartha Attila, a Kopint-Datorg tudományos főmunkatársa. Szerinte az előző év azonos hónapjához viszonyított infláció februárban vagy márciusban 8,5-8,6 százalékos szinten lesz a legmagasabb, és szeptemberben esik vissza a legjelentősebb mértékben.

Bartha Attila úgy véli, hogy decemberben már csak 4,1,-4,2 százalék lesz az előző esztendő utolsó hónapjához viszonyított infláció, éves szinten pedig 6,5 százalékos átlagos drágulásra számít. Az infláció gyors mérséklődéséhez szerinte az is hozzájárul majd, hogy idén kisebb mértékben nőnek az élelmiszerárak, mint tavaly.

A jegybanki alapkamat csökkenését a kutató legkorábban májusban tartja elképzelhetőnek. Szerinte az év végéig 6,50-6,75 százalékos szintre mérséklődhet az irányadó kamat. Úgy véli, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa lassan, fokozatosan 0,25 százalékonként mérsékli majd az alapkamatot, és a csökkentés legfeljebb szeptemberben lehet 0,50 százalékos.

Simor András jelölése a jegybankelnöki posztra Bartha Attila szerint nyugtatóan hatott a piaci szereplőkre, az elemzőknek mégsem kellett módosítaniuk előrejelzéseiket a hír hatására. Számos más, a politikához közelebb álló személy jelölése azonban a kutató szerint kedvezőtlen hatást gyakorolhatott volna a forint árfolyamára, aminek nyomán szükségessé válhatott volna az előrejelzések módosítása.

A korábban vártnál némileg magasabb inflációra számít Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgató-helyettese. Az idei év első hónapjában ugyanis a hatósági árak és az élelmiszerárak nagyobb mértékében emelkedtek, mint ahogy arra a társaság szakemberei számítottak.

A GKI kutatóinak legfrissebb előrejelzései szerint valamelyik tavaszi hónapban 8,0-8,5 százalék között tetőzik az előző év azonos hónapjához viszonyított infláció. Szerintük azután folyamatosan mérséklődik a drágulás üteme, és különösen szeptemberben csökken majd az infláció.

A cég előrejelzése szerint decemberben 4,0-4,5 százalék lesz az árak előző év utolsó hónapjához viszonyított emelkedése. Idén pedig átlagosan 6,2 százalékkal magasabb árakra számítanak, mint az előző esztendőben.

Az idei első félévben nem számítanak a jegybanki alapkamat módosulásra a GKI szakemberei. Szerintük a monetáris tanács legkorábban június végén kezdi csökkenteni az alapkamatot. Úgy vélik, az év végéig 6 százalék közelébe mérséklődik az alapkamat.

Szerintük az év első felében a döntéshozók nem követik az infláció emelkedését, mert a drágulás csak ideiglenesen gyorsul fel. Kamatemelést pedig csak abban az esetben tartanak elképzelhetőnek, ha valami váratlan külgazdasági vagy belpolitikai esemény történik.

A leendő jegybankelnök múlt pénteki megnevezése egyáltalán nem befolyásolja a GKI várakozásait és előrejelzéseit - közölte Karsai Gábor. Szerinte ugyanis a kinevezés nem befolyásolja érdemben a jegybank pénzpolitikáját. A pénzpolitikát alakító monetáris tanács összetétel ugyanis már ezt megelőzően úgy módosult, hogy az alacsonyabb kamatszint pártján álló "galambok" kerültek többségbe a magasabb kamatszintet pártoló "héjákhoz" képest.

Társainál jóval kisebb mértékű inflációcsökkenésre számít Barcza György, az ING Bank makrogazdasági elemzője. Szerinte februárban és márciusban 9 százalék környékén tetőzik, és még az év utolsó hónapjában is 5,5 százalék lesz az előző év azonos hónapjához viszonyított átlagos áremelkedés. Így az éves szintű átlagos inflációs is viszonylag magas szintűre, 7,3 százalékosra várható.

Ennek megfelelően az ING Bank szakértője szerint még az év végén is 7 százalék lesz a jegybanki alapkamat. Ugyanakkor társaihoz hasonlóan az első kamatcsökkentést májusban vagy júniusban tartja lehetségesnek.

Ráadásul Barcza György szerint számos külső körülmény is veszélyezteti az infláció és a jegybanki alapkamatnak - a többi elemzőnél szerényebb mértékűre becsült - mérséklődését. Az ING Bank elemzője szerint ugyanis rövid távon a japán jegybank vártnál gyorsabb kamatemelése, hosszabb távon a világgazdaság vártnál lassabb fejlődése vagy egy belpolitikai bizonytalanság lelassíthatja a térségbe irányuló tőkeáramlást, és jelentősen csökkentheti a forint iránti keresletet. Az pedig a forint gyengülését, magasabb inflációt és jegybanki alapkamatot jelent.

Kilenc százalék fölött tetőzik majd márciusban az infláció Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési vezetője szerint. Duronelly szerint az újabb közüzemi és tömegközlekedési drágulás miatt április-májusban is folytatódhat a magas infláció. A szakértő felhívta a figyelmet a szezonális élelmiszerek szokatlanul magas drágulására, és az enyhe tél miatti mezőgazdasági bizonytalanságra.

Az infláció csökkenése várhatóan szeptemberben kezdődik majd, Duronelly Péter szerint akkor egy 2,5 százalékos bázis esik majd ki, és ennek köszönhetően év végére 6-7 százalék körülire mérséklődik majd az infláció. A szakértő szerint 2008 végére - bár arról az évről egyelőre nem állnak rendelkezésre részletes adatok - megvalósulhat az árstabilitás közeli 3-4 százalékos infláció.

A mostani árfelhajtó eseményekről szólva Duronelly Péter az [origo]-nak elmondta: az ország egyszeri ársokkot él át. Az elemző szerint ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az infláció mellett a szabadon elkölthető jövedelemhányad is jelentősen csökken, hiszen a rezsiköltségek megnövekedése nagyjából olyan hatású a fogyasztásra, mintha a kormány az adókat emelte volna meg.

Duronelly Péter szerint az MNB elkésett a beavatkozással - hiszen az infláció növekedése máris elkezdődött. A szakértő szerint a legjobb, amit a jegybank tehet, ha kivár. Az inflációs sokk, amely márciusban tetőzik, ugyanis várhatóan nem okoz háttérinflációs kockázatot hosszú távra.

Barsi Szabó Gergely - Giczi József