A nagyobb aktivitás a GDP-növekedés kulcsa

A magyar államháztartási deficit kialakulásának egyik oka az EU-átlagtól 10 százalékponttal elmaradó 55 százalékos gazdasági aktivitási ráta és az ebből adódó alacsonyabb adó- és járulékbefizetés - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján.

A magyar gazdaság növekedésének egyik kulcsa a gazdasági aktivitás növelése, ami csak egy átfogó középtávú humánpotenciál-fejlesztési stratégia kidolgozásával lehetséges - mondta Kádár Béla, akadémikus, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnöke, a társaság által rendezett konferencián, kedden Budapesten.

A rendszerváltás óta eltelt időszak gazdasági fejlődését értékelő vitasorozat első rendezvényén Kádár Béla közölte: a 10 százalékot megközelítő GDP-arányos államháztartási deficit kialakulásának egyik oka, hogy a fogyasztás a gazdasági növekedést 1998-2002 között éves átlagban 1,2 százalékponttal, míg az utóbbi öt évben 2,3 százalékponttal meghaladta. Emellett az EU-átlagtól mintegy 10 százalékponttal elmaradó 55 százalékos gazdasági aktivitási ráta, az ebből adódó alacsonyabb adó- és járulékbefizetés, a magas bérköltség és a fizikai munkások hiánya is hozzájárult az államháztartási hiány emelkedéséhez - mondta Kádár Béla.

Kádár Béla szerint a következő hét év uniós forrásainak kiaknázásával a magyar gazdaság esélyt kap arra, hogy enyhítse problémáit, ám ez csak racionális gazdaságpolitikával és a humánerőforrás-potenciál fejlesztésével valósulhat meg.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a magyar gazdaság kitörési pontja, ha az uniós forrásokat elsősorban a gazdaságfejlesztésre, a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelésére fordítja, ám a hét évre kialakított programok prioritásai között nem lát ilyen irányt.