Jövőre 3,4 százalékos inflációt vár a jegybank

Változatlanul 8 százalékon hagyta az alapkamatot hétfői ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A döntés megegyezett az elemzők várakozásával. A testület ülésén Szapáry György mandátuma lejárta miatt már nem vett részt, Járai Zsigmond elnök pedig utolsó alkalommal vezette a tanácskozást.

A 12 tagúra szűkült monetáris tanács többsége a 8 százalékos alapkamat tartása mellett voksolt, a kisebbség 25 bázispontos emelést javasolt - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a testület ülését követő sajtótájékoztatón.

A monetáris tanács szerint jövőre az infláció jelentősen lassulhat a nagyon visszafogott belső kereslet és a laza munkapiaci feltételek miatt. A tanács a magasabb infláció irányába mutató, legfontosabb kockázatnak az ár- és bérvárakozások emelkedését tekinti. A belföldi kereslet lassulásának inflációra gyakorolt hatása további bizonytalanság forrás, ami az alacsonyabb infláció irányába mutat.

A testület a jövőben is kitüntetett figyelmet szentel az inflációs kockázatoknak, és e szempontból kulcsfontosságúnak tekinti a bérek alakulását. A tanács arra törekszik, hogy a következő hónapok magas inflációja csak átmeneti legyen, ne épüljön be az inflációs várakozásokba.

Járai Zsigmond leköszönő jegybankelmök az elmúlt hat évet úgy értékelte, hogy "egy év munka és öt év harc" volt. Szerinte ugyanis az Orbán-kormány tevékenységét követően a Medgyessy-Gyurcsány-kormány időszakát a folyamatos "harcok" jellemezték, ami az infláció alacsony szintjéért, az erős forintért, a jegybank függetlenségéért, illetve a költségvetés helyzetének rendezéséért folyó jegybanki küzdelmet jelentette.

Az MNB távozó elnöke kritikával illette azt, hogy a korai, 2001-es jegybanktörvényt bevezetése óta hatszor módosították és jelentős kockázatnak minősítette, hogy míg 2001-ben a monetáris tanács öt belső és négy külső tagból állt, most két belső és kilenc külső tagja van. Járai Zsigmond hangoztatta azon véleményét is, hogy a felügyelő bizottság szerinte teljesen feleslegesen működik és számos értelmetlen szabályt is bevontak a jegybanktörvénybe.

A leköszönő jegybankelnök szerint legkésőbb az euró bevezetésekor ajánlatos lenne a jegybankot összevonni a pénzügyi felügyelettel A távozó elnök felhívta a figyelmet arra is, hogy a nemzeti bank felügyelő bizottságát feleslegesnek tartja.

A kamatdöntéssel párhuzamosan a Magyar Nemzeti Bank nyilvánosságra hozta februári inflációs jelentését, ami az intézmény elemzőinek legfrissebb előrejelzése. A prognózis készítői az idénre is és jövőre is sokkal alacsonyabb inflációt jeleznek előre ahhoz képest, hogy Járai Zsigmond leköszönő jegybankelnök nem rég még 10 százalék körüli fogyasztói áremelést jósolt.

A jegybank szakemberi az idei évben átlagosan 7,4, jövőre pedig 3,4 százalékos inflációra számítanak. Novemberben még ennél jóval magasabb drágulási ütemet vártak. Akkor még az idei évre 6,9, jövőre pedig 4,1 százalékos átlagos fogyasztói áremelkedésre számítottak. Az inflációs jelentés szerint ugyanis a költségvetési intézkedések árnövelő hatásának kifutását követően a belföldi kereslet csökkenése és a laza munkapiac elősegíti az infláció mérséklődését.