Ötvenöt milliárdos hiányt okoz az eltörölt adó

2007.02.28. 15:16

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az elvárt társasági jövedelmet adóztató törvényi szabályozást, de londoni elemzők szerint ez nem ad okot aggodalomra a magyar költségvetési cél teljesítése szempontjából. Egyes vélemények szerint azonban ez a fejlemény a jelenleginél is erősebb kiadáscsökkentési elkötelezettséget fog megkövetelni a következő egy évben.

Az Alkotmánybírósági döntés mindenképpen hátrányosan érinti a kormány takarékossági programját, az 55 milliárd forintos várt bevétel elmaradása a GDP-érték hozzávetőleg 0,2 százalékával növelheti a költségvetési hiányt - áll a JP Morgan befektetési csoport feltörekvő piaci helyzetértékelésében.

Ehhez hozzávéve azonban azt a tényt, hogy az áfabevételek alultervezettnek tűnnek a költségvetésben, a ház szerint továbbra is valószínű, hogy teljesül az idei 6,8 százalékos államháztartási hiánycél.

A Goldman Sachs napi londoni feltörekvő piaci áttekintése szerint a fejlemény "nem fontos az általános költségvetési alapállás szempontjából".

A GS is megemlíti, hogy mindössze 55 milliárd forintos - a GDP 0,2 százalékának megfelelő - tételről van szó, és az elemzés szerint a takarékossági program fontosabb részei "biztonságban vannak alkotmányossági szemszögből".

A kommentár szerint a Goldman Sachs továbbra is azzal számol, hogy a magyar kormány valamelyest még el is fog maradni a költségvetési hiánycéltól az idén, "jelzésértékű lesz azonban, hogy miként fogja pótolni a kieső jövedelmet". Ha az a döntés születik, hogy a kiesést az általános tartalékból finanszírozzák, az annak a jele lesz, hogy "nincs túl nagy politikai hajlam további adó- és kiadási intézkedésekre", áll a Goldman Sachs elemzésében.

A Dresdner Kleinwort befektetési csoport értékelése szerint az 55 milliárd forintos tervezett bevétel elvesztése "önmagában nem nagy gond", tekintve azt a 200 milliárd forintos tartalékot, amelyet a kormány éppen ilyen esetekre elkülönített.

Mindazonáltal az Alkotmánybíróság végzése alig egy héttel követi a kormány által szentesített (közszférát érintő) bérmegállapodást, amely "legalább 70 milliárd forint" nem tervezett kiadást jelent.

A Dresdner-elemzők számítása szerint a bérmegállapodás és az elvárt jövedelem adóztatásának megsemmisítése azt feltételezi, hogy a tartalék 62 százalékát már februárra felhasználták.

Az elemzés szerint az alkotmánybírósági döntés nem azt jelenti, hogy a költségvetési célok teljesítése súlyos veszélybe került. A Dresdner Kleinwort azt várja, hogy a gazdasági növekedés az idén a vártnál nagyobb lesz, ami növeli az adóbevételeket, emellett a közszférabeli bérkiadásokat ellenőrzés alatt lehet tartani a szektor munkaerő-állományának leépítésével. Mindazonáltal "ez az újabb váratlan fejlemény" még erősebb elkötelezettséget követel a közkiadások csökkentése mellett a következő egy évben.

Veres János pénzügyminiszter nem erősítette meg a sajtó által közzétett 55 milliárd forint elvárt adóbevétel kiesést. Hangsúlyozta viszont, hogy az első két hónapra az adóelőlegnek teljesülnie kell, hiszen az Alkotmánybíróság a kihirdetés időpontjával semmisítette meg az erre vonatkozó előírást. (Ennek megfelelően 55 milliárd forint éves bevétel esetén több, mint 9 milliárd forint a két hónapra jutó bevétel.)

Magyarország be fogja tartani a konvergencia-programban rögzített GDP arányosan számított 6,8 százalékos államháztartási hiányt 2007-ben, ezért a kormány rövidesen dönt az elvárt adó miatt kieső bevétel pótlásáról - mondta a pénzügyminiszter.

KAPCSOLÓDÓ CIKK