Az EU ellenzi a román pénzügyi lazítást

Államháztartási pozíciójának javítására sürgette Romániát az ország első konvergenciaprogramjának értékelésekor az Európai Bizottság, míg Bulgáriának azt javasolta, hogy a tervezettnél jobban használja ki az EU-szerte érzékelhető konjunkturális időszakot.

Az Európai Unióhoz januárban csatlakozott két ország eurócsatlakozási terveit most először vette nagyító alá Joaquín Almunia pénzügyi biztos brüsszeli szolgálata, és alapjában véve mind a két gazdaságról pozitív képet festett. Hasonlóan kedvező véleményt alkotott Lettországról is, bár helytelenítette az idei pénzügyi lazítást. Értékelte a testület két euróország stabilitási programját is: mind Spanyolországról, mind Belgiumról azt állapította meg, hogy középtávon egészséges célkitűzésekkel rendelkeznek, sőt, a spanyol programot biztos példaként minősítette az európai stabilitási paktumhoz igazított pénzügypolitika kidolgozásában.

Romániáról a bizottság leszögezte, hogy bár középtávon a konvergencia-program tartható célkitűzéseket tartalmaz, jövőre és azt követően az államháztartási hiány magasabb lehet a tervezettnél, és meghaladhatja a hazai össztermékhez viszonyított 3 százalékos európai kritériumot. Ellenzi ezért a testület a programból idénre kiolvasható pénzügyi lazítást. A GDP 15 százalékát kitevő államadósság-hányad viszont Brüsszel szerint dicséretesen alacsony, és annak további csökkenése is várható.

Bulgária esetében a bizottság méltatta, hogy a költségvetésben az évtized végéig többletet tervez a kormány, és a program középtávon is egészségesnek mondható. A fellendülésre tekintettel azonban Almuniáék szerint Bulgáriának a tervezettnél is nagyobb többletet kellene kitermelnie idén, hogy kellő tartaléka legyen a szerkezeti reformok és a nehezebb évek idejére. Sürgette Bulgáriát Almunia az egészségügyi reform gyors végrehajtására is.

Lettország az EU leggyorsabb gazdasági növekedését mondhatta magáénak tavaly 11,5 százalékkal. A bizottság ugyanakkor a magas infláció veszélyére hívta fel az ország figyelmét, és jelezte, kockázatokat lát a 2010-re nullszaldósra kiigazítani tervezett hiány elérhetőségében is. Lettországnak is ki kell használnia a fellendülés időszakát.

A most vizsgált euróországok közül a bizottság, Spanyolország mellett, csak Dániát és Finnországot értékelte úgy, hogy stratégiája összhangban áll a stabilitási paktumban előírtakkal. Hosszú távon mindazonáltal Spanyolországnak is ügyelnie kell az államháztartás fenntarthatóságának biztosítására, különös tekintettel a lakosság elöregedése miatt növekvő költségekre.

Belgiumnak legnagyobb problémája továbbra is a nagy államadósság, bár a GDP 100 százalékát jóval meghaladó múlt évtizedbeli értékekhez képest jelentős csökkenés lehet a 2010-re kitűzött 74,5 százalék. Az évtized végére Belgium 0,5 százalékos államháztartási többletet tervez a GDP-hez képest, ez a bizottság szerint elérhető.

Románia 2014-ben tervezi az euró bevezetését, az euróövezeti csatlakozást. A román gazdaság motorja a beruházás, azon belül is főleg a külföldi beruházás, miközben a román kormány képtelen elkölteni a pénzét. A tavalyi első tíz hónapban még 6,87 milliárd lej (513,8 milliárd forint), a hazai össztermék 2,04 százalékának megfelelő elsődleges többlet keletkezett az államháztartási mérlegben.

Részint sokféle adó emelése, részint a felgyorsult gazdasági növekedés miatt az összes adóbevétel nőtt - noha ezen belül a személyi jövedelemadó- és a társaságiadó-bevételek átmenetileg csökkentek az egykulcsos rendszer 2005. januári bevezetése óta -, és a kiadási célokat sem sikerült teljesíteni, a tervezetek rossz szervezettsége miatt.

A román kormány tavalyra végül 2,5 százalékos GDP-arányos deficitcélt állított be, a szaporítani tervezett infrastrukturális beruházások miatt. Az eredeti cél 0,5 százalékos hiány volt, a célszámot az év során négyszer emelték, de a januárban Brüsszelbe küldött konvergenciaprogramban végül is csak 2,3 százalékos hiányt jelenthettek tavalyról. Az októberben elkészült költségvetési terv szerint az államháztartási hiánycél idén a GDP 2,8 százaléka, de a konvergenciaterv már csak 2,7 százalékot említ a GDP-hez képest. A 2009-ig szóló konvergenciaprogram szerint 2008-ra 2,6 százalékos, 2009-re 2,0 százalékos a román kormány hiányterve.

A brüsszeli bizottság szerint e tervek nem tartalmaznak kellő tartalékot, és nincs megmagyarázva, bizonyítva, mitől várható a hiány jelentős csökkenése 2009-ben.