Egy szelet bárányhúst eszünk évente

Vágólapra másolva!
Míg egy-egy átlagos magyar évente egy szeletnyi juhhúst fogyaszt, addig a mediterrán országokban a keresztény családi ünnepi étel nem készülhet bárány nélkül. Ebből él a magyar juhászat is, amely egyébként Európában a legkisebbek közé tartozik.
Vágólapra másolva!

A tavaly karácsonyi árzuhanás után az idei húsvétra emelkedő árakban bízik az a 7500 juhász, aki rendszeresen bárányt ad el - mondta a Népszabadságnak Bátor Árpád, a Juh Terméktanács ügyvezetője hozzátéve: a magyar juhászok árbevételében a tejért és gyapjúért kapott pénz eltörpül a több mint 90 százalékos részesedésű bárányeladások mellett.

Az évente piacra kerülő 165-180 ezer magyar bárány többsége az olasz asztalokon végzi, néhány tízezer jut Görögországba is. Itthon nem népszerű a juhhús, amit bizonyít az is, hogy a hazai statisztikai hivatal a juhhúsnak még önálló rubrikát sem szán. A lóhússal együtt tartják számon, és a hetvenes évek egy főre jutó évi 80 dekája napjainkra negyedére csökkent.

A hazai juhüzlet teljesen "zárt", a bárányokat élve szállítják, és rövidesen indulnak a kamionok, hiszen a nagy szezon húsvét előtt kezdődik. Két feldolgozóüzem ugyan van Hortobágyon és Bajon olasz kézen, de egyik sem működik. A magyaroknak tulajdonképpen kedvez, hogy az egyre szigorúbb állatjóléti előírások miatt innen egyetlen menetben a végcélhoz érhet a szállítmány, míg a Romániából indulóknak egyszer meg kell állniuk etetésre, itatásra. Mintegy 30 kereskedő van a piacon, de tíznél kevesebb magyar nagykereskedő kezén megy át a teljes honi bárányexport. A román és a bolgár uniós belépés hatását eddig nem érzékelték a juhászok. Romániában a magyar állomány hétszerese található, a bolgár hasonló a miénkhez, de mindkét államban mellékterméknek számít a bárány, mert a tej és az ebből készült sajt a fontos az ottani állattartóknak.

Tavaly az eddig biztosnak hitt olasz piac ha nem is összeomlott, de az árak nagyot zuhantak. A magyar juhászok ebből annyit éreznek, hogy a 2005-ös árból kilónként mintegy 150 forinttal kevesebbet kaptak. A lap megtudta, hogy 13-35 kilós súlyban szállítják a bárányokat. A kilónkénti árak 3-4 kilós kategóriákban csökkennek. Az átlagos értékesítési súly 21 kiló, és egy nagyobb bárány esetében az árveszteség megközelítette a 3000 forintot. Most az árak emelkedésében bíznak. A korai katolikus húsvét kedvez a magyaroknak, ráadásul az idei ünnep egybeesik a görögkeleti húsvéttel, ami felhajthatja az árat. Arra számítanak, hogy a görög kereskedők bevásárolnak Magyarországon is. Bátor Árpád szerint biztató, hogy a három héttel ezelőttihez képest a közelmúltban kilónként 2,50-4 forinttal emelkedtek az árak.