Romlottak a magyar üzleti várakozások

A magyar gazdaság kilátásainak megítélése jellemzően stagnál, így továbbra is a borúlátók vannak többségben. Az üzleti várakozások januárhoz képest kissé romlottak februárban, a fogyasztóiak viszont nem változtak - olvasható ki a GKI konjunktúraindexéből. .

Nem változott decemberhez képest az év első két hónapjában a GKI-konjunktúraindex értéke, s ezzel folytatódott a tavaly augusztus óta megfigyelhető, némi hullámzás melletti stagnálás. A GKI Gazdaságkutató Zrt. által az Európai Unió támogatásával készített felmérés szerint februárban az üzleti várakozások januárhoz képest kissé romlottak, a fogyasztóiak pedig egyáltalán nem változtak. (A konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.)

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére és várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják. Az üzleti szférán belül az ipari és építőipari várakozások változatlanok, a kereskedelmi és főleg szolgáltatói szféra azonban pesszimistább lett a januárinál.

Az iparban februárban a termelési helyzet megítélése javult, de a kilátásoké enyhén romlott. A rendelésállományok megítélése nem változott, az exportrendeléseké azonban rosszabb lett. Kedvezően csökkentek a saját termelésű készletek. A foglalkoztatási szándék a januári nagy javulás után kissé visszafogottabb lett.

Az építőiparban februárban kissé tovább javult a termelési helyzet megítélése, s erősödött a foglalkoztatási szándék is. Kissé romlott viszont a rendelésállományok értékelése.

A kereskedelmi bizalmi index értéke az év végi átmeneti optimizmust követően ismét csökkent. A válaszadók különösen eladási pozíciókat és rendelésállományukat érezték rosszabbnak, de készleteik szintjét is nagyobbnak érezték.

Februárban a szolgáltató cégek várakozása romlott a legnagyobb mértékben. Különösen az előző három havi forgalom megítélése lett rosszabb, de kedvezőtlen irányba módosult a következő három hónap várható forgalmának megítélése is. A foglalkoztatás tervezett mértéke viszont nem változott januárhoz képest.

A szolgáltató szféra az EU-ban és Magyarországon is egyre jelentősebb arányban járul hozzá a GDP termeléséhez, ezért a GKI Zrt. - követve az EU módszertanának változását - 2007-től üzleti bizalmi indexének számításához az ipari, a kereskedelmi és az építőipari ágazati bizalmi indexeken kívül felhasználja a szolgáltató szektor kilátásait egyetlen számba sűrítő indexet is. (A szolgáltató szféra cégei közül - hasonlóan az EU gyakorlatához - a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.)

A magyar gazdaság kilátásainak megítélése jellemzően nem változott - az iparban kissé javult -, s változatlanul a borúlátók vannak nagy többségben.

A GKI fogyasztói bizalmi index a május-júliusi zuhanást követően fél éve már csak mérsékelten romlik, februárban pedig nem változott. Lényegében nem változott a lakosság saját pénzügyi helyzetére, megtakarítási lehetőségeire és a munkanélküliségre vonatkozó várakozása. Érdekes, hogy az áremelkedésekre vonatkozó várakozások a júliusi negatív rekordot követően hónapról hónapra kismértékben, ezen belül februárban különösen jelentősen javultak.

A GKI konjunktúraindex és összetevői 1996-tól 2007-ig