A közpénzköltés átalakítását sürgeti az ÁSZ

A költségvetés egyensúlyának garanciáját, a törvényjavaslatokhoz kötelező pénzügyi hatástanulmányokat javasol a számvevőszék a leendő közpénzügyi törvénybe. Az ÁSZ javaslatai elkészültek, de az új szabályok már csak a következő, 2010 utáni kabinetet érintik.

Az ÁSZ szerint szembetűnő a jogbiztonság hiánya, amelyet az állam nemcsak jogalkotóként idéz elő, hanem jogalkalmazóként, esetenként piaci szereplőként is. Számos, a közszektor működését érintő jogszabályt a közintézmények sem tartanak be. A jogszabályok ugyanis áttekinthetetlenek, a szakmai törvényekben megfogalmazott követelményeknek nincs meg a pénzügyi hátterük, a jogalkotó túlságosan gyakran és koncepció nélkül módosítgatja az előírásokat. Ilyen körülmények között a törvénysértéseket az ellenőrzés csak esetlegesen képes feltárni, emiatt romlik az ország korrupciós helyzete, s évente százmilliárdok folynak ki a költségvetésből - írja a Népszabadság.

Magyarországon hiányzik a teljesítményorientált költségvetési tervezés, a tényleges döntési lehetőségeket, az alternatívákat nem mutatják be a döntéshozóknak, miközben meglehetőségen hézagos a közpénzekkel történő elszámolás és az azok felhasználásával kapcsolatos beszámoltatás intézményrendszere - áll az Állami Számvevőszék tézisgyűjteményben, amely az új közpénzügyi szabályozás alapját jelentheti.

Ma az állami közfeladatot egyetlen jogszabály sem definiálja. Az ÁSZ olyan törvényi szabályozást javasol, amely kikényszeríti a törvényhozás költségvetés-alkotási, ellenőrzési jogának felelős gyakorlását. Kiszámíthatóságot, társadalmi szolidaritást és igazságos közteherviselést biztosít. Ennek érdekében nyilvánosak lennének a közpénzek felhasználóinak gazdálkodásra vonatkozó adatai.

Az ÁSZ javaslata szerint a jövőben a politikai döntésekhez, minden esetben meghatározott elvek szerint készülő pénzügyi terveket, hatástanulmányokat kellene mellékelni. Ezek megvalósíthatósági szűrőkként garanciát jelentenének arra, hogy a költségvetés tervezése, elfogadása közben nem nyomják el a politikai szempontok a szakmaiakat.

Célszerűnek tartanák a számvevők, hogy az államháztartás mai szabályozásában definiált két szintje és négy alrendszere helyett, a jövőben csak központi és helyi szintet határozzon meg. A központi szinthez tartozna a központi költségvetés, a nyugdíj- és az egészségbiztosítási alap, valamint az elkülönített állami pénzalapok, a másodikon az önkormányzatok költségvetése.

Törvényben kellene rögzíteni a költségvetés egyensúlyt biztosító szabályait. Ilyen előírás lenne az államadósság csökkentése érdekében, a folyó költségvetés kiegyensúlyozottságának előírása, a költségvetési hitelek korlátozása. Az ÁSZ dokumentuma ugyanakkor leszögezi: a költségvetési egyensúlyt még középtávon sem lehet túladóztatással, sem alapvető állami feladatok végrehajtását veszélyeztető elvonásokkal biztosítani.