Minden eszközzel védi a sávot az MNB

Nincs napirenden a forint árfolyamsávjának eltörlése - mondta Simor András, a jegybank elnöke hétfőn az első általa vezetett monetáris tanács ülése után. Hozzátette: minden eszközük megvan arra, hogy megvédjék a magyar fizetőeszközt. A testület továbbra is 8 százalékos szinten hagyta a jegybanki alapkamatot, és hangsúlyozta, hogy nőtt a kamatpolitika mozgástere. 

Felmerült más kamatszint lehetősége is, de döntésre már csak a 8 százalékos szintet vitték, és egyhangúlag el is fogadták azt. A sáv eltörlése nem, de a sávkérdés szóba került a jegybank ülésén - mondta Simor. Az árfolyamrendszer a kormány és az MNB közös felelőssége, és csak közösen hozhatnak döntést róla. Az inflációkövetés és az árfolyamsáv elméletben lehetne konfliktusban, ezért volt az, hogy korábban javaslatot is tett az MNB a kormánynak az eltörlésre, amit a kabinet akkor nem támogatott, és ezt most sem teszi - hangsúlyozta Simor.

Az MNB inflációs céljával az árfolyamsáv pillanatnyilag nincs konfliktusban, tehát a jelenlegi sávon belül is el tudják érni, hogy jövőre 3 százalékra csökkentsék az inflációt, akár gyengébb forinttal is. Természetesen forintspekulációkat nem lehet kizárni, de az MNB-nek minden eszköze megvan, hogy a forint értékét az árfolyamsávon belül tartsa - mondta az új jegybankelnök, akinek ez volt az első kamatdöntő monetáris ülése.

Simor András sajtótájékoztatója után gyengült a forint. Az új jegybankelnök ugyanis lehűtötte a sáveltörléssel kapcsolatos várakozásokat. A sajtótájékoztató előtt gyakorlatilag mozdulatlan volt az euró-forint árfolyam, azt követően viszont gyengült a forint. Az euró árfolyama emelkedni kezdett a 246,6 forint körüli szintről, és 16 óra 10 perckor már 247,40/247,80 forintos árfolyamon állt.

A monetáris tanács megítélése szerint 2008 második felében az infláció a 3 százalékos középtávú cél közelébe mérséklődhet, és a kormányzati intézkedések egyszeri árszintnövelő hatásán túl eddig nem jelentkezett számottevő árnyomás a magyar gazdaságban.

Ugyanakkor a bérkifizetések januári növekedése magasabb inflációs kockázatot jelenhet. Sőt egyes szektorokban a béremelkedés mértéke nem áll összhangban a lassuló termelékenységnövekedéssel és a kereslet várható visszaesésével. A 2006-os gazdasági növekedésről szóló adatok viszont a belföldi kereslet fokozatos lassulást mutatják.

A legújabb adatok szerint a növekedés szerkezetében a korábbiaknál is markánsabb lett a belföldi kereslet egyes tényezőinek a csökkenése. Ez keresleti oldalról mérsékelheti az inflációt és korlátozhatja a magasabb bérinfláció miatti esetleg fellépő inflációs nyomást. Ugyanakkor a vállalati jövedelmezőség csökkenését eredményezheti, ami erősíti a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság nagyobb visszaesésének kockázatát.

A monetáris tanács legutóbb október 25-i hatállyal emelte 25 bázisponttal 8 százalékra az alapkamatot. Az alapkamat június óta 2 százalékponttal emelkedett, 6 százalékról 8 százalékra.

A Reuters által megkérdezett pénzügyi elemzők egyöntetű várakozása az volt, hogy a jegybank monetáris tanácsa most még nem változtat az alapkamaton, de 15-ből kilenc elemző véleménye szerint az első vágásra már a második negyedévben sor kerülhet. Egy hónapja a többség még arra számított, hogy a kamatcsökkentés csak az év második felében kezdődik.

Jelentősen megnőtt a véleményeltérés az elemzők közt arról, mekkora mértékben csökkentheti kamatait a jegybank az év végéig. Az előrejelzések középértéke ugyan változatlanul az egy százalékpontos idei kamatvágást mutatja a legvalószínűbbnek, emögött azonban nagyon megosztott egyéni előrejelzések állnak.

Egy hónappal ezelőtt az elemzők zöme az egyszázalékos középértékkel értett egyet, a forint erősödésére azonban egyre többen számolnak alapkamat-csökkentéssel. Huszonkettőből csak hét elemző szerint csökken idén egy százalékponttal az MNB-kamat, kilenc elemző szerint 125-150 bázispontnyi lazítás valószínűbb, hat elemző szerint azonban nem több, mint 50-75 bázispont.