Régészeti lelőhelyen drága lehet az építkezés

2007.04.18. 6:55

Telekvásárlás előtt nem biztos, hogy elegendő ellenőrizni a földhivatalnál a tulajdoni lapot. Létezik ugyanis olyan fontos információ, amely a lapon nem mindig szerepel. Ilyen például, hogy régészeti lelőhelyen fekszik-e a kiszemelt ingatlan, vagy sem, ez ugyanis sok gondot okozhat a tulajdonosnak.

A régészeti lelőhely kérdését sokan mellékesnek gondolják, holott fontos, ha valaki építkezni szeretne a telkén. Lelőhelyen fekvő ingatlan esetében bármilyen engedélyköteles földmunka jóváhagyását - legyen az akár egy új kerítés építése - a szakhatóságként eljáró Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) úgynevezett megelőző feltáráshoz kötheti, amelyet a területileg illetékes múzeum végez.

Ez sokáig elhúzódhat, és a költségeit annak kell állnia, akinek a feltárás érdekében áll, vagyis magának a tulajdonosnak. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. Aki a megbolygatásukban érdekelt, az fizetni köteles.

A szabályok tehát ugyanúgy érvényesek egy magánember magáncélú építkezésére, mint egy cég nagyszabású ingatlanfejlesztésére. A beruházások tervezése során az előirányzott összköltség legalább 9 ezrelékét előre el kell különíteni a kiadásokra - derül ki a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi törvényből.

Más a helyzet, ha nem nyilvántartásba vett régészeti lelőhelyen építkezünk. Ilyenkor, ha valami mégis előkerül a földből, a munkát azonnal abba kell hagyni, és értesíteni kell az önkormányzat jegyzőjét. Ekkor azonban "csupán" rövidebb, úgynevezett mentő feltárás várható, amelyet ráadásul az illetékes múzeum finanszíroz.

Előfordulhat, hogy építkezés nélkül, például a kert felásása, vagy faültetés közben bukkanunk valamilyen régészetileg érdekesnek tűnő tárgyra. Mivel az állam tulajdona, kötelező azt bejelenteni és a múzeum intézkedéséig megőrizni, a feltárás eltűrésére - az esetleges leletmentésen túl - azonban nem kötelezhető a tulajdonos. Kaphat viszont a lelet tudományos jelentőségével arányos pénzjutalmat, amint erre volt is már példa az elmúlt években.

A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket az állam elvileg kártérítés mellett kisajátíthatja, de ez nem jellemző: a végső lehetőség előtt általában valamilyen megegyezés születik, esetleg miniszteri rendeletben mondják ki az állam elővásárlási jogát az ingatlanra. Olyan viszont megesett már, hogy a tulajdonos maga kérte a kisajátítást, mert látta, hogy nem fogja tudni ingatlanát zavartalanul használni - mondta az [origo] érdeklődésére Virágos Réka, a KÖH Igazgatási Főosztályának ágazati referense.

Mint a fentiekből kitűnik, érdemes utánanézni, hogy a megvásárolni tervezett földdarab vajon a számos régészeti lelőhely egyikén fekszik-e. Ez az adat elvileg szerepel a tulajdoni lapon, de gyakorlatilag nem minden esetben. Az évtizedekkel ezelőtt nyilvántartásba vett területek esetében sokszor nem tüntették fel, a hiánypótlás jelenleg is folyamatban van.

Amennyiben biztosak akarunk lenni a dolgunkban, a KÖH-höz ajánlatos fordulni. A hivatal honlapján egyfelől van egy (tájékoztató jellegű) kereső, amellyel ingyenesen, helyrajzi szám vagy településnév alapján lehet keresni, másrészt kérhetünk hivatalos adatszolgáltatást, illetve hatósági bizonyítványt is.

KAPCSOLÓDÓ CIKK