Nyolc százalék marad a jegybanki alapkamat

Továbbra is 8 százalék marad a jegybanki alapkamat - döntött hétfő kora délutáni ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az elemzők többsége szerint idén év végéig 6,75 százalékra, jövő év végéig 6,00 százalékra csökken az alapkamat.

Egy 25 bázispontos kamatcsökkentésről szóló javaslatot támogató szavazat mellett született az alapkamat 8 százalékos szinten tartásáról szóló határozat - közölte Simor András, a jegybank elnöke a döntést követő sajtótájékoztatón.

Simor András hozzátette: javult a befektetők kockázati hajlandósága, ezért, ha az inflációs folyamatok megengedik, akkor a monetáris tanács lehetőséget lát az irányadó kamat mérséklésére.

A jelenlegi tudásunk szerint a középtávú inflációs cél elérésének megvalósításához nem látunk ellentmondást a meglévő árfolyamsáv és az inflációs cél között - hangsúlyozta a jegybankelnök, ám szerinte nem zárható ki, hogy később változik a helyzet.

A jegybankelnök elmondta: a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium stábja már tárgyal a múlt csütörtökön Az euróhoz vezető úton című nemzetközi konferencián felvetett javaslatairól, és azok közös javaslatként kerülnek majd a kormány, illetve a parlament elé.

Simor András úgy vélekedett, hogy a jegybanknak nincs szüksége három alelnökre, két alelnökkel is tud működni, ezek az alelnökök azonban olyan területekért kell hogy feleljenek, amelyek a monetáris tanács döntéseinek előkészítésében kulcsszerepet kapnak.

Az elnök leszögezte azt is, hogy a jegybank nem él semmilyen javaslattal a konferencián elhangzott indítvánnyal kapcsolatban, miszerint szükség lenne egy, a költségvetési folyamatok mainál nagyobb fokú ellenőrzéséért felelős költségvetési hivatalra.

Az euró esetleges 2010-2014 közötti magyarországi bevezetését feszegető kérdésre elmondta: van konzultáció, beszélgetés a kormány és a jegybank között, de most nem spekulálna semmilyen időpontra, hogy mikor lenne szerencsés bevezetni az eurót.

A bérek alakulásáról azt mondta, hogy nem tudni, mi mozgatja a várakozásokat meghaladó béremeléseket. Simor András felvetette, az előzetesen várt béralakuláshoz képest a magasabb szintet indokolhatja az, hogy fehéredik a gazdaság, azaz a szigorúbb társadalombiztosításijárulék-nyilvántartás kapcsán olyan új munkavállalók jelenhetnek meg a munkaerőpiacon, akiket korábban nem tartottak nyilván.