Jegybanki támogatást vár a kormány

Vágólapra másolva!
A kormány gazdaságpolitikai programja megvalósításához igényt tart a Magyar Nemzeti Bank támogatására - mondta a Magyar Bankszövetség csütörtöki konferenciáján Gyurcsány Ferenc kormányfő. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a kormány azt szeretné, minél tájékozottabbak legyenek a bankok ügyfelei, világosak legyenek a pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó szabályok és tovább erősödjön a verseny pénzintézetek között.
Vágólapra másolva!

A kormány tiszteletben tartja és erősíti a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, ám ez a függetlenség nem jelenthet szembenállást a kormány gazdaságpolitikájával - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc a rendezvényen. A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy "a jegybank együttműködésre kötelezett a kormánnyal annak gazdaságpolitikai céljainak megvalósításában". A kormányfő úgy érzi, hogy az elmúlt hónapokban sokat javult a viszony a kormány és a jegybank között.

Gyurcsány Ferenc úgy vélekedett, az Európai Unió vezetésének törekednie kell arra, hogy költségvetésének bevételeit minél nagyobb mértékben függetleníteni tudja a tagállamok befizetéseitől. A miniszterelnök arról is beszélt: a kormány érdekelt abban, hogy a bankok ügyfelei tájékozottabbak legyenek és élesebb legyen a pénzügyi szolgáltatók közötti verseny.

A jegybank eszközeivel hosszú távon nem lehet élénkíteni a gazdaságot - állította a rendezvényen Simor András. A jegybankelnök érthetőnek tartja, hogy a politikusok a gazdaság rövid távú élénkítésében érdekeltek, ugyanakkor felhívta a figyelmet a kormány által gerjesztett infláció hosszú távú veszélyeire. Simor András úgy vélekedett, a jegybank által kívánatosnak tartott 3 százalékos infláció a tervezettnél valamivel később, 2008 vége helyett 2009 első negyedévében válik elérhetővé.

A költségvetés kiadásait 10 százaléknál kisebb mértékben kell csökkenteni - mondta a rendezvényen Veres János pénzügyminiszter. A költségvetésért felelős tárca vezetője arról is beszélt, hogy rövid időn belül gyökeresen át kell alakítani a nyugdíjrendszert. Ennek keretében korlátozni kell a korhatár előtti nyugdíjba menetel lehetőségét és új nyugdíj-megállapítási szabályokat kell bevezetni.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta, folytatni kell a közigazgatás, az egészségügy és az oktatás átalakítását, melynek eredményeképp e rendszereknek sokkal olcsóbban kell működniük. Nem titkolta, hogy ez az érintett területeken jelentős létszámleépítéssel jár majd.

A magyar bankok támogatják a kormánynak a konvergenciaprogram teljesítése érdekében megtett reformlépéseit - mondta Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója. Hangsúlyozta, a bankszövetség már korábban szorgalmazta ilyen lépések megtételét, és úgy vélekedett, amennyiben korábban kezdte volna a kormány a reformokat, sokkal enyhébb megszorításokra lett volna szükség.

A közép-kelet-európai régióban bankot vásárló társaságok elégedettek lehetnek - állította Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Kijelentését több számadattal is alátámasztotta, megemlítve, hogy például a nemzetközi Erste bankcsoport eszközeinek egyharmadát tartja a régióban, miközben nyereségének 60 százalékát itt termeli.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy míg Nyugat-Európában 2000 és 2005 között 10 százalékkal nőtt a bankok bevétele, addig régiónkban a bővülés 20 százalékos. Csak a közel-keleti és az ausztráliai bankok bővülése hasonló még, és egyedül az oroszországiaké nagyobb, 40 százalékos.

Csányi Sándor arról is beszélt, hogy nehéz a magyar bankok régiós terjeszkedése, mert anyabankjaik szintén jelen vannak, ezért csak az OTP Bank és az MKB Bank vásárolt eddig külföldi leánybankokat. Csányi Sándor sikeresnek tartja az OTP terjeszkedését, ugyanis külföldi érdekeltségei közül egyedül a fiókhálózatát most kiépítő román leánybank veszteséges. Annak is csupán feleakkora a vesztesége, mint amennyit terveztek.

A konferencián Surányi György, a San Paolo-Intesa csoport regionális igazgatója, a CIB Bank elnöke azt hangsúlyozta, hogy hosszú távú reformokkal nem lehet az államháztartás egyensúlyát gyorsan megteremteni, azok egyensúlyjavító hatása ugyanis csak később mutatkozik majd meg igazán. Szerinte szükség van az adókulcsok mérséklésére, az állam szerepvállalásának csökkentésére.

Kovács László, az Európai Unió adóügyi biztosa a társasági adóalap uniós egységesítésének szükségességét emelte ki előadásában. Az uniós biztos úgy véli, többkulcsos, a cégek konszolidált adatait figyelembe vevő adóalap-megállapításra van szükség. Szerinte azt is szabályozni kell, hogy a több országban működő cégek hogyan osszák meg az adót. Az egy országban működőknek pedig lehetőséget kell biztosítani a közös vagy a helyi szabályok választására.

Giczi József