J�niusi kamatcs�kkent�st v�r a GKI

2007.06.04. 7:05

M�jusban els�sorban a gyors b�rki�raml�s miatt maradt el a jegybanki alapkamat cs�kkent�se,� j�niusban azonban erre m�r v�rhat�an nem lesz sz�ks�g - �ll a GKI Gazdas�gkutat� Zrt.-nek az Erste Bank egy�ttm�k�d�s�vel k�sz�lt el�rejelz�s�ben. A progn�zis szerint �v v�g�n az alapkamat 6-6,5 sz�zal�k k�z�tt lesz, a forint tart�san er�s marad, �s �ves �tlagban 250 forint/eur� �rfolyam val�sz�n�.

A GKI kutat�i szerint id�n jelent�sen javul a k�ls� �s a bels� p�nz�gyi egyens�ly, ez azonban a gazdas�gi n�veked�s lassul�s�val, az infl�ci� gyorsul�s�val �s a munkan�lk�lis�g emelked�s�vel j�r egy�tt. �gy v�lik, a reformok m�g t�red�kesek, ellen�ll�sba �tk�znek, sz�mos kisebb-nagyobb technikai �s politikai hib�val terheltek.

Az el�rejelz�s szerint az �zleti szf�ra b�rn�veked�se 8,5 sz�zal�k k�r�l, vagyis az Orsz�gos �rdekegyeztet� Tan�csban k�t�tt meg�llapod�sn�l is gyorsabban n�. A�k�lts�gvet�si szektorban a�b�rn�veked�s�a m�sodik f�l�vben megval�sul�, mintegy 8 sz�zal�kos b�remel�s nyom�n 6 sz�zal�k k�r�l v�rhat�.

A kutat�k szerint ugyan a brutt� �s a nett� keresetek k�z�tti, az els� negyed�vben 6,2 sz�zal�kos k�l�nbs�g az �v sor�n jelent�sen m�rs�kl�dik, �m �gy is a tervezettn�l n�mileg er�teljesebb, 4,5 sz�zal�k k�r�li re�lb�rcs�kken�s v�rhat�. A re�lb�rek m�rs�kl�d�se az el�ir�nyzottn�l�l�nyegesen szer�nyebb lesz a k�zszf�r�ban, magasabb viszont az �zleti szektorban.

Szeptembert�l kezdve a re�lb�rek m�r nem lesznek kisebbek az egy �vvel kor�bbi szintn�l - �ll�tj�k a jelent�s k�sz�t�i. A munka�gyi kapcsolatok rendezetts�g�nek megk�vetel�se, a minim�lb�r dupl�ja ut�ni j�rul�kfizet�s bevezet�se, az ellen�rz�sek fokoz�sa �s az eg�szs�g�gyi ell�t�s t�nylegesen befizetett j�rul�khoz k�t�se nyom�n szer�ny, de egy�rtelm� "feh�red�s" indult meg a gazdas�gban.

Az el�rejelz�s szerint az infl�ci� csak �tmenetileg gyorsult fel, �prilist�l enyh�n, szeptembert�l er�teljesen cs�kken majd. Az �v els� nyolc h�napj�nak �tlagos infl�ci�ja 8,3 sz�zal�k k�r�l lesz, de az utols� n�gy h�napban az �rak �tlagos emelked�se m�r csak 4,8 sz�zal�kot tesz ki. A nomin�lis brutt� keresetek ugyan a tervezettn�l gyorsabban, 7,5 sz�zal�kkal emelkednek, de a tervezettn�l magasabb, mintegy 7 sz�zal�kos lesz az infl�ci� is.

A kutat�k �gy v�lik, az Eur�pai Uni�ban nem lankad a konjunkt�ra, a n�met gazdas�g er�s n�veked�st produk�l. A k�z�p-eur�pai orsz�gokban r�szben erre, r�szben a belf�ldi fogyaszt�s ugr�sszer� emelked�s�re �p�lve l�tv�nyos n�veked�s-gyorsul�s megy v�gbe. Magyarorsz�g a sz�ks�gszer� kiigaz�t�s miatt most kimarad ebb�l, b�r az exportk�pes �gazatok eredm�nyesen kihaszn�lj�k a konjunkt�r�t.

A progn�zis szerint a gazdas�gi n�veked�s �teme a tavalyihoz k�pest lassul, de j�val meghaladja a tervezettet. Az ipari termel�s 9 sz�zal�k k�r�li m�rt�kben emelkedik. Az �p�t�ipar teljes�tm�nye a tavalyi cs�kken�s ut�n szer�nyen, 3 sz�zal�kkal n�. Egyes �zleti szolg�ltat�sok (belf�ldi idegenforgalom, k�z�ti tranzitsz�ll�t�s, gazdas�gi tan�csad�s) gyorsan b�v�lnek, a k�zszolg�ltat�sok viszont ink�bb stagn�lnak vagy m�rs�kl�dnek. A GDP �sszess�g�ben 3,2 sz�zal�kkal emelkedik.

V�rhat�an az export 18 sz�zal�kkal, az import 15 sz�zal�kkal b�v�l, az �ruforgalom hi�nya a 2006. �vi 2 milli�rd eur�r�l 2007-ben 1 milli�rd eur�ra m�rs�kl�dik. Ezzel a magyar gazdas�g k�lkereskedelmi m�rlege egyens�lyba ker�l. A foly� fizet�si m�rleg hi�nya - f�leg a k�lf�ldi c�gek jelent�s profitrealiz�l�sa miatt - 4,5 milli�rd eur� k�r�li lesz. Mivel a nett� uni�s t�mogat�sok az �th�z�d� programok miatt mintegy 1,5 milli�rd eur�t tesznek majd ki, a k�ls� finansz�roz�si ig�ny 3 milli�rd eur�ra, a brutt� hazai term�k (GDP) 3 sz�zal�k al� m�rs�kl�dik.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK