Csődközelbe juthatnak a túligénylő települések

Csődközelbe juttatott jó néhány önkormányzatot a túligénylési trükk: az állami normatív támogatások lenyúlása tavaly, a helyi választások előtt minden eddiginél nagyobb teret kapott. Az ellenőrzés lehetőségének vannak korlátai, ám aki lebukik, igencsak pórul jár.

Veres János a Népszabadság tegnapi számában megjelent interjújában azt mondta: az önkormányzatok finanszírozási problémáinak jelentős része fakad abból, hogy tavaly - a helyi választások évében - sok testület "számolta el magát". A miniszter - finom - megfogalmazása szerint "tévedésből" az önkormányzatok régi vezetése nagyobb állami normatívát vett igénybe, mint ami a gyermeklétszám, az idősek száma vagy más mutatók alapján járt volna. Ezen túligényelt összegek visszafizetése kötelező év végével, ráadásul kamatostul - olvasható a Népszabadságban.

Noha túligénylésre, tévedésre eddig is minden évben volt példa, úgy látszik, ez tavaly minden eddiginél nagyobb méreteket öltött: volt, hogy a 26 fős kistelepülési iskola 50 főre vett fel támogatást. De akad példa arra is, hogy a pénzügyi beszámoló szerint az iskola majd minden tanulója zenei szakkörbe jár - a művészeti szakoktatás normatívája ugyanis magasabb az átlagosnál. Szokásos módszer az is, hogy olyan fejlesztésre vesz fel az önkormányzat központi pénzt, amelyet nem valósít meg - például azért, mert a szükséges települési hozzájárulás nem áll rendelkezésre. Ilyenkor az államtól kapott összeget másra szokta elkölteni az önkormányzat - és reménykedik abban, hogy megússza az ellenőrzést vagy a visszafizetést.

Az Állami Számvevőszék minden évben, majd minden ellenőrzött településen talál hibát a normatívák lehívásakor. A központi állami támogatások a helyi bevételek harmadát adják: évi 1,2 milliárd forintos központi forrásról van szó, ebből a központi költségvetés úgy 800-900 millió forintot áll. A számvevők a pénz felhasználását utólag ellenőrzik, a zárszámadás elkészítésekor, valamikor a következő év tavaszán-nyarán szúrópróbaszerűen.

Azt a számvevők is elismerik: az utólagos szúrópróbaszerű ellenőrzés nem igazán gátolja azokat, akik direkt visszaélnek az állami támogatási szabályokkal. Igaz, a többség nem ilyen - az ÁSZ jelentéseiben többször felhívja a figyelmet arra is, hogy a normatívák igénybevételének szabályai évről évre követhetetlenül változnak. Azt ugyanis, hogy mire, mennyi pénz jár, szaktörvények határozzák meg -, de minden évben máshogy. A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatokra például 2004-ben a gondozási körzetek alapján járt a pénz, egy évvel később már a házi segítségnyújtásban részesített személyek száma és az egy ellátottra jutó gondozási óraszám volt az alap. Tavaly pedig az ellátott személyek száma.

Van azért ellenpélda is - a pénzügyminiszter nyilatkozatából az derül ki, hogy a direkt tévedések száma emelkedett 2006-ban. A túligénylést például maga az önkormányzat is "lebuktathatja" - főként, ha új a vezetése -, hiszen az adatok ellenőrzése, egyeztetése állandó feladat. Ebből is adódhat, hogy ugyan az ÁSZ csak pár százezer forintos túligénylést észlelt 2005-ben, valójában a zárszámadásban több mint 640 millió forintos visszafizetési kötelezettséget írtak elő a helyi testületeknek emiatt.