Megbírságolta a GVH az OTP Bankot

Az OTP Bank megtévesztette a fogyasztókat, amikor az OTP Junior Start, a Junior Plusz és a Junior Max bankkártyák esetében kártyadíjakat számított fel és erről nem tájékoztatta a lakosságot. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa a jogsértés miatt 5 millió forint bírság megfizetésére kötelezte az OTP-t. A bank ezzel nem ért egyet és bírósághoz fordul.

Az említett Junior bankkártyákkal az OTP Bank a gyermek- és a fiatalkorú, illetve a fiatal felnőtteket célozta meg. A GVH - fogyasztói panasz alapján - azért indított vizsgálatot 2007 februárjában, mert a bank internetes honlapján a "Kérdések és válaszok" oldalon található "Díjak, költségek" linkkel elérhető tájékoztatás tévesen közölte a bankkártyák éves díjait három kártya esetében.

A közöltekkel ellentétben a Junior Start kártya esetében a bank felszámított kártyadíjat, a díjmentesség csak az első évre vonatkozott, a Junior Plusz és Max kártyák esetében az éves díj ténylegesen nem 300, hanem 450 forint volt.

Az eljárás során a bank azzal védekezett, hogy a honlapon 2001 óta szerepelt a Junior-kártyákkal kapcsolatos tájékoztató szöveg, ám időközben megváltoztak a feltételek. A bank a feltételek változását az egyes konstrukciók díjait tartalmazó helyen átvezette, a reklámszövegben viszont nem.

Ugyanakkor a reklám szövegében is felhívják a figyelmet arra, hogy ez csak egy általános tájékoztató, a részletekért az ügyfél tekintse meg a honlapon más helyen elérhető mindenkor hatályos Általános és Üzletági Üzletszabályzatok és Hirdetmények szövegét. A GVH-eljárás megindítását követően a kifogásolt tájékoztatást azonnal kiigazították.

A versenyhatóság a védekezést nem fogadta el, különös tekintettel arra, hogy a bankkártyák éves díjaira vonatkozó feltételek 2005. január 1-jén léptek életbe, azóta több mint két év telt el, amelynek során a banknak módja lett volna észlelni és változtatni a valótlan tájékoztatás szövegén, amit elmulasztott.

Amint azt a GVH számos korábbi, azóta jogerőssé vált határozatában is megerősítette, egy vállalkozás valótlan vagy megtévesztő tájékoztatását nem teszi jogszerűvé az a körülmény, hogy a valós tájékoztatás egyébként a fogyasztó számára elérhető a vállalkozás egyéb tájékoztatásának igénybevételével. A fogyasztótól jogszerűen nem várható el, hogy ellenőrizze a vállalkozás által közölt egyes tájékoztatások valóságtartalmát.

Az OTP Bank elismeri, hogy honlapján a reklámszövegben téves információ jelent meg, de az más információk ismeretében nem okozhatta a fogyasztók megtévesztését. A bírsággal ezért a legnagyobb hazai bank nem ért egyet és bírósághoz fordul.

A bank álláspontja szerint a vizsgálat során és ennél a döntésnél a GVH Versenytanácsa nem követte a fogyasztói döntések szabadságára vonatkozó, a GVH által deklarált alapelveket, amelyeket ez év májusában tett közzé a versenyhivatal honalapján.

A bank az egyes konstrukciók díjait tartalmazó helyen átvezette a feltételek változását, ugyanakkor a kifogásolt reklámszövegben felhívja a figyelmet arra, hogy az csak egy általános tájékoztató, a részleteket az ügyfél megtekintheti a honlapon is szereplő üzletszabályzatokban és a hirdetményben. Ezért a büntetés az OTP Bank szerint nem felel meg annak az alapelvnek, miszerint a fogyasztók racionális döntésre képesek.

Ugyancsak nem felel meg annak az elvnek, hogy a cégeknél nemcsak egy-egy téves információ meglétét, hanem a teljes tájékoztatási rendszer felépítését és működését kell figyelembe venni.

Ezenkívül a bankokra a hitelintézeti törvényből fakadóan speciális tájékoztatási szabályok is vonatkoznak, mint például az, hogy az üzletszabályzatokat és a hirdetményeket közzé kell tenni, egy-egy szerződés megkötése előtt az ügyfeleket szóban is részletesen tájékoztatni kell, ami ugyancsak csökkenti az egyetlen, véletlenül téves reklámszöveg tájékoztató hatását. Az elmúlt időszakban egyébként egyetlen ügyfél sem élt kifogással a bank felé ezzel összefüggésben.