Egyre több a hamis termék

Világszerte terjed a hamisítványok és a kalóztermékek forgalmazása, ami rontja a közmorált, eltántorít az innovációtól - hangoztatja jelentésében az OECD. A hamisítványoknak és a kalóztermékeknek az államhatárokon átmenő forgalma mintegy 200 milliárd dollár volt 2005-ben, és ez az összeg nem tartalmazza az interneten terjesztett tartalamakat - írja a Világgazdaság.

Az EU-tagországok vámhatóságai a 2004-es 100 és a 2005-ös 75 millió után tavaly több mint 250 millió hamis terméket foglaltak le a határokon. A 36 000 fogás 40 százalékos növekedést jelent 2005-höz képest. A hatóságok dolgát nemcsak a hamisítók növekvő aktivitása nehezíti meg, de a módszerek változása is: az internetes termékrendelés térhódításával az utánzatok egyre gyakrabban jelennek meg a postai forgalomban.

Magyarországon az elmúlt két évben ugrott meg látványosan a lefoglalások értéke, 2005-ben és 2006-ban is meghaladta a négymilliárd forintot. Az esetszám tavaly 17, a lefoglalt áruk értéke pedig 12 százalékkal nőtt 2005-höz képest. Hamisítványokat és kalóztermékeket a világ legtöbb országában előállítanak és forgalmaznak, az ilyen kereskedelem azonban elsősorban Ázsiára összpontosul, Kínát pedig világszerte a legnagyobb kibocsátónak tekintik. Az uniós statisztikák szerint a hamisítványok 80 százaléka származik innen.

Az adott körbe sorolt termékek forgalmazásában felfedezhetők bizonyos területi sajátosságok. Az autóalkatrészek főleg a Közel-Keleten népszerűek. Az utánzott dohánytermékek főleg Dél-Amerikában és Afrikában kedveltek, de Ázsia is kiveszi a részét a fogyasztásból, hamisított gyógyszerek pedig Európában és Észak-Amerikában is felbukkantak. Utánzott elektromos alkatrészek, háztartási készülékek, sőt italok és élelmiszerek a világ minden részén fellelhetők.

Az unióban lefoglalt hamisítványok 60 százaléka volt cigaretta 2006-ban. A cigarettán kívüli utánzatok mennyisége azonban ugyancsak a kétszeresére nőtt 2005-höz képest, az Európai Bizottság szerint azt a trendet jelezve, hogy a termékek egyre szélesebb körét hamisítják. Az uniós statisztikák alapján egyébként az élelmiszeriparban Törökország, az elektronikus berendezések piacán pedig Malajzia a hamis termékek első számú forrása.

A jelenség elleni határozottabb fellépés gyanánt az OECD a meglévő büntetőjogi eszközök hatékonyabb alkalmazását, a kormányok és a veszélyeztetett vállalatok fokozott együttműködését, a jelenség elmélyültebb kutatását és a fogyasztók kiterjedtebb tájékoztatását sürgeti.