Mégis üzletelnek a britek a Gazprommal

Sok vita és brit kormányszinten is megnyilvánult ellenszenv után az orosz Gazprom gázipari vállalat mégiscsak befektet Nagy-Britanniában. Putyin orosz elnök azonban többször felhánytorgatta már a nyugati országoknak, hogy a fennen hirdetett liberalizmus ellenére nehézségeket állítanak az orosz cégek nyugati terjeszkedése elé.

A közeljövőben lesz egy ügylet, amely növeli fogyasztóink számát Nagy-Britanniában. Aki Londonban lesz a wimbledoni teniszbajnokság idején, az tudni fog róla - idézte a Gazprom vezérigazgató-helyettesét, Alekszandr Medvegyevet a The Daily Telegraph című brit lap hétfőn. Wimbledon június 25-én kezdődik. A Gazprom jelenleg kétezer brit vállalati nagyfogyasztót lát el földgázzal szerződések alapján, emlékeztetett az újság.

A Gazprom korábban érdeklődést mutatott a fő brit gázszolgáltatót, a British Gast birtokló Centrica Plc részvényei iránt, de ezt megállapodás nem követte. Tavaly júliusban a Gazprom egy időre lezárta a Centrica-ügyet.

Egyelőre nem beszélünk olyan nagy gáz- és energiavállalatok megvételéről, mint a Centrica. Először el kell oszlatnunk a brit társadalomban meglévő kételyeket, meg kell győznünk az embereket, hogy a Gazprom az európai piaci elvek alapján működik, és nem különbözik egy francia vagy egy német cégtől. Ki kell építenünk a kapcsolatok hálózatát a brit parlamenttel és a kormánnyal, éppen úgy, ahogyan a többi piaci szereplő teszi - idézte a Gazprom nagy-britanniai képviselete, a Gazprom Marketing & Trading vezetőjét, Vitalij Vasziljevet tavaly július 19-én a Kommerszant című moszkvai gazdasági lap.

Vlagyimir Putyin orosz államfő legutóbb most vasárnap, a szentpétervári gazdasági fórumon mondott beszédében hánytorgatta fel a nyugati országok befektetési politikájának kétarcúságát. Az orosz cégek külföldi terjeszkedésének közelmúltban tapasztalt nehézségeire célozva felhánytorgatta, hogy miközben nyugaton a befektetés szabadságát hirdetik, "kiderül, hogy a külföldi részvétel gyakorlatilag lehetetlen az infrastruktúrában, a távközlésben és az energiaiparban". Ilyen körülmények között egyáltalán nem meglepő a regionális gazdasági társulások és megállapodások megjelenése, mutatott rá Putyin, és "eurázsiai regionális szabadkereskedelmi intézmények" létrehozását ajánlotta a kereskedelem és a beruházások ösztönzésére.

A téma egyáltalán nem új. Tavaly július elején Szentpétervárott rendezték a nyolcak (G8) csúcsértekezletét. Akkor a résztvevők megállapodtak abban, hogy bátorítani fogják egymás vállalatainak kölcsönös beruházásait, a világ energia-ellátási biztonságának javítása érdekében. A tavaly július 16-án közzétett akciótervben az állt, hogy elfogadják a "nyílt, átlátható, hatékony és verseny jellemezte piacok" elvét.

Megfigyelők azonban rögtön kétségbe vonták, hogy Oroszország csakugyan alkalmazni készül ezeket az elveket, például a gázcsőrendszeréhez való, megkülönböztetés nélküli hozzáférés lehetővé tételével. Oroszország ugyanis, éppen a tavalyi csúcsértekezlet előtt, törvényben is megerősítette a csőrendszert birtokló Gazprom kizárólagos exportjogát, ami azt jelenti, hogy az állami ellenőrzésű monopóliummal kell társulnia minden olyan cégnek, amely gázt akar kitermelni Oroszországban, vagy rajta keresztül akar szállítani.

Az energiacharta versenyelveinek említése fejében Oroszország elérte, hogy az akcióterv hangsúlyozza: "különösen fontos", hogy a termelő országok energiacégei is világszerte befektethessenek, és részt vehessenek a különösen jövedelmező értékesítésben is, nem csak a kitermelésben és a feldolgozásban. Azonban ezt sem követték tettek nyugati oldalról.

A Gazprom a külföldi cégeket eddig csak olyan mértékben engedte be az oroszországi kiaknázásba, amilyen mértékben ennek fejében tulajdonrészeket kaphatott tőlük értékesítő hálózataikból. Ilyen részvénycserébe eddig csak a Gazprom két német partnere, a BASF vegyiművek és - két nappal a tavalyi csúcs előtt - az E.ON energiavállalat ment bele, németországi, illetve magyarországi leányvállalatokon osztozva vele, cserébe azért, hogy részt vehetnek a szibériai Juzsno-Russzkoje gázlelőhely feltárásában, kiaknázásban és az onnan Németország felé tartó, észak-európai gézvezeték építésében.

Más oldalról, a nyugati ellenszenv láttán, Vlagyimir Putyin elnök már tavaly fenyegetőzött az orosz energiaexport súlypontjának áthelyezésével, amit az idén - most vasárnap - az "eurázsiai kitekintésre" utalva, burkoltabban megismételt.