Éles a verseny a bankszövetség szerint

Nem igaz, hogy nincs verseny a magyar bankszektorban - állította Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke a szervezet szerdai sajtótájékoztatóján. Az elnök azt is elmondta, hogy a bankok költségesnek és értelmetlennek tartják, ezért ellenzik a folyószámlaszámok hordozhatóvá tételét.

A bankszövetség elnöke mindkét kijelentésével a lakossági bankszolgáltatásokat vizsgáló, Várhegyi Éva vezette kormánybizottság megállapításaira reagált. Erdei Tamástól megtudhattuk, hogy a bankszövetség a jövő csütörtökön véglegesíti a bizottság megállapításra reagáló tanulmányukat, melyet a következő héten adnak át a kormányfőnek.

A bankszövetség szerint a bizottság által felvetett problémák egy részét önszabályozással is meg lehet oldani, ennek egyik eszköze lesz az őszre elkészülő etikai kódex. Más részükhöz, például a pozitív adóslista bevezetéséhez jogszabály-változtatás szükséges.

Komoly verseny folyik a magyar lakossági bankszektorban, sőt egyes szegmensekben még erősebb is a vetélkedés, mint Európa más országaiban - állította Erdei Tamás a sajtótájékoztatón. Szerinte a bankok álláspontját alátámasztja a bankszövetség megbízásából készült McKinsey-tanulmány is.

A tanulmány szerint a magyar bankpiacon sem a koncentráció, sem a fiókok megoszlása, sem a jogszabályok nem gátolják a versenyt. A jelentés szerint a magyar bankpiac koncentráltsága alacsonyabb a hasonló méretű európai uniós országok átlagánál, ráadásul néhány területet kivéve a koncentráció mértéke folyamatosan csökken.

Nem igaz, hogy a magas koncentráció miatt nem tud érvényesülni a verseny - állította Erdei Tamás. A 2005-ös aadatok szerint az eszközök kevesebb mint 44 százaléka tartozott a 3 legnagyobb szereplőhöz, s 70 százaléka a 10 legnagyobbhoz, ami jóval alacsonyabb, mint a hasonló nagyságú országokban.

Erdei Tamás szerint a verseny erősségét az is jelezi, hogy az Európai Unió 25 tagállama közül csak háromban váltanak gyakrabban bankot az ügyfelek, mint Magyarországon. A McKinsey tanulmánya szerint a lakossági körben a bankváltási ráta Magyarországon 10,4 százalék, míg az EU 25-ben 7,5 százalék. A gyakori bankváltás a tanulmány szerint azt jelezi, hogy az ügyfelek elégedettek a banki szolgáltatások színvonalával, azok árát azonban sokallják.

Az elnök szerint a bankszövetség támogatja a pénzügyi kultúra javítását szolgáló lépéseket, valamint a pénzügyi szolgáltatások erősebb és hatékonyabb fogyasztóvédelmi ellenőrzésének megteremtését. Ám azt a társadalom és nem saját feladataként értékeli.

A bankszövetség például egyetért a pénzügyi ismeretek kötelező középiskolai oktatásával és a pénzügyi ombudsman posztjának létrehozásával. Azok költségeit azonban szerintük az államnak kell viselnie.

A bankok érdekvédelmi szervezete ugyanakkor ellenzi a folyószámlaszámok hordozhatóvá tételét. Az ugyanis a bankok szerint jelentős költségekkel járna, problémákat és zavarokat okozhatna, és érdemben mégsem könnyítené meg a folyószámlák más bankhoz vitelét.

A bankpiac telítetlenségével magyarázta a magyar bankok jelentős profitját a bankszövetség elnöke. Példaként említette, hogy a mintegy 8 millió magyar felnőttből több mint 3 milliónak semmilyen banki kapcsolata nincs, azaz még bankszámlája sincs. A betéti és hitelkamatok közötti nagy különbségért pedig a jelentős pénzpiaci ingadozást előidéző makrogazdasági környezetet tartotta felelősnek.

Idén jelentősen lelassult a háztartási hitelek állományának növekedése, tehát a lakosság nem ellensúlyozza gyorsuló hitelfelvétellel reáljövedelmének csökkenését - hangsúlyozta Erdei Tamás. A bankszövetség adatai szerint ugyanis idén márciusban már csak 6,7 százalékkal volt magasabb a háztartási hitelek állomány, mint fél évvel korábban. Tavaly szeptemberben még 16,9 százalék volt a féléves növekedés.

Giczi József