Tovább drágulhatnak a frankhitelek

A várakozásoknak megfelelően az alapkamat 0,25 százalékpontos emeléséről döntött csütörtökön a svájci jegybank. Így a 3 hónapos svájci frank libor-kamat 1 százalékos szélességű célsávjának közepe 2,25 százalékról 2,50 százalékra nőtt. A lépés egy olyan folyamat része, amely tovább növelheti a svájcifrank-alapú hitelek törlesztőrészleteit. A terhek növekedése azonban bankonként és hitelenként eltérő lehet.

A svájci jegybank elsősorban a gyenge frankárfolyam miatt emelte meg célsávot, az infláció ugyanis továbbra is 0,5 százalékos éves szint környékén alakul. A mostani kamatemelés 2005. decembere óta már a hetedik volt és a bank jelezte, hogy az idén valószínűleg még nincs vége a kamat felvitelének, ami a "konjunktúra dinamizmusának" és a svájci frank árfolyamváltozásának függvényében alakul majd.

Elemzők idén további két emelésre számítanak, így 3 százalékra nőhet a sávközép. Mivel a forint alapkamata év végére 7 százalékra mérséklődhet, ezért a jelenlegi 5,50 százalékpontos kamatkülönbség év végére 4,00 százalékpontra csökkenhet.

A svájci frank kamatszintjét az Amerikai Egyesült Államokat 2001 szeptemberében ért terrortámadás mozdította ki nyugalmi helyzetéből. Akkor ugyanis sokan svájci frankba menekítették pénzüket, ami a frank árfolyamának olyan erős emelkedését okozta, amit a svájci jegybank döntéshozói veszélyesnek ítéltek az ország gazdaságára. Ezért a terrortámadás után rövid idő alatt 2,5 százalékkal mérsékelték az alapkamatot, hogy megállítsák a frank drágulását.

Az utóbbi években viszont a tőke visszaáramlik dollárba és euróba, ami lehetővé tette, hogy a döntéshozók lassan, folyamatosan, általában évi kétszer 0,25 százalékkal növeljék a jegybanki alapkamatot. Ez a folyamat a következő két évben várhatóan 3,0 százalékos kamatszint körül fejeződik majd be.

A frankalapú hitelek felvevői számára elsősorban nem az számít, hogy egy-egy alkalommal emelkedik-e az alapkamat; hanem az, hogy hosszú távon nő vagy csökken a kamatszint. A pénzintézetektől felvett frankalapú hitelek kamatait ugyanis a londoni bankközi kamatokhoz kötik. Az ottani kamatszint pedig elsősorban a várakozásokat tükrözi. Például a svájci jegybank tavaly decemberi kamatdöntését megelőzően már októberben és novemberben és az utóbbi hónapokban is nőttek a frankalapú kötvények és hitelek kamatai.

A svájcifrank-alapú hiteleket felvevők az utóbbi években jobban jártak, mint az euróban eladósodottak. A frankhitelek felvevőit ugyanis nem csak alacsonyabb kamat terheli, de a svájci valuta leértékelődött az euróhoz képest, ezért kevésbé nőtt az árfolyama a forinthoz viszonyítva, mint az uniós valutáé.

A svájci frank kamatának emelkedése az árfolyamváltozáshoz hasonló arányban növeli a hitel törlesztőrészleteit - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által közölt tájékoztatóból. Egy 6 százalékos kamat és 15 éves futamidő mellett folyósított svájcifrank-alapú hitel esetén például 1,5 százalékpontos kamatemelkedés 9,3 százalékkal, 3 százalékpontos kamatemelkedés pedig 19,1 százalékkal növeli a törlesztőrészlet nagyságát.

A 3 hónapos svájci frank libor-kamat célsávja

Módosítás	Célsáv
	(%)
2001.03.22	2,75-3,75
2001.09.17	2,25-3,25
2001.09.24	1,75-2,75
2001.12.07	1,25-2,25
2002.05.02	0,75-1,75
2002.07.26	0,25-1,25
2003.03.06	0,00-0,75
2004.06.17	0,00-1,00
2004.09.16	0,25-1,25
2005.12.15	0,50-1,50
2006.03.16	0,75-1,75
2006.06.15	1,00-2,00
2006.09.14	1,25-2,25
2006.12.14	1,50-2,50
2007.03.15	1,75-2,75
2007.06.14	2,00-3,00

Forrás: Svájci Nemzeti Bank

Fokozottan érvényesül a kamatemelkedés hiteldrágító hatása, ha az a deviza árfolyamának növekedésével jár együtt, ahogy az tavaly szeptember és idén szeptember között történt. Az említett hitel törlesztőrészlete a 10 százalékos forintgyengüléssel együtt 1,5 százalékpontos kamatemelkedés esetén 20,3 százalékkal; 3 százalékpontos kamatemelkedés esetén 31,0 százalékkal nő.

A várható kamatemelés jelentőségét mutatja, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján közölt adatok szerint idén április végén a magyar háztartások 4524,8 milliárd forintot kitevő bankkölcsöneinek 49,5 százaléka, a vállalkozások 5774,4 milliárd forintos hitelállományának 46,1 százaléka devizahitel volt. Ezek túlnyomó többsége svájci frank, kisebb része euróalapú volt. Ugyanakkor a bankok 13 858,9 milliárd forintra rúgó összes hitelének 54,5 százalékát tették ki a devizahitelek.

Még megdöbbentőbbek a devizahitelek térnyeréséről szóló számok. Tavaly a háztartások devizahitelei 92,0 százalékkal, forinthitelei viszont csak 1,0 százalékkal nőttek. Ugyanakkor a vállalkozások devizahitelei 10,9, forinthitelei 12,1 százalékkal bővültek. A bankok összes devizahitelei 27,7, forinthitelei viszont csak 9,2 százalékkal bővültek.

A háztartások hitelállományának alakulása

Időpont	Deviza- hitelek	Összes hitel	Devizahitelek aránya
	(Mrd Ft)	(Mrd Ft)	(%)
2001.12.31.	21,6	702,3	3,1
2002.12.31.	36,4	1204,2	3,0
2003.12.31.	100,9	2000,3	5,0
2004.12.31.	378,1	2597,1	14,6
2005.12.31.	1099,2	3370,8	32,6
2006.03.31.	1317,9	3573,6	36,9
2006.06.30.	1695,8	3955,4	42,9
2006.09.30.	1891,3	4175,8	45,3
2006.12.31.	2016,6	4311,9	46,8
2007.03.31.	2175,4	4461,3	48,8
2007.04.30.	2238,4	4524,8	49,5

Forrás: PSZÁF

Tizennégy hónappal korábban, 2005 végén a devizahitelek aránya a vállalatoknál 47,6 a háztartásoknál 32,6 százalék volt. Bő három évvel korábban a devizahitelek aránya a vállalatoknál 35,0 a háztartásoknál 3,0 százalék volt.