Bankok menthetik meg környezetünket

2007.06.16. 8:11

A klímaváltozással kapcsolatos hozzáállás igencsak megváltozott az elmúlt években, de a leghatározottabban talán az üzletembereké. A legutóbbi időkig az üzleti élet hajlamos volt bizonytalan és hárító álláspontot magáévá tenni a klímaváltozásról; napjainkban azonban a pénzvilág már óriási forrásokat csoportosít át a nemrég még csak magányos környezetvédők által hangoztatott célokra.

A látszólag hirtelen támadt környezetbarátságnak részben politika oka van. Az Egyesült Államok Kongresszusában már öt törvényjavaslat várja, hogy elfogadásukkal szigorítsák a szövetségi ellenőrzést. A 2008-as elnökválasztás jelöltjei is támogatják azokat. Kalifornia már kötelező célszámokat vezetett be a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, példáját további államok tervezik követni. Európa korábban kapcsolt, a Kiotói Egyezmény után gyakorlatilag fizetőssé tette az európai cégek számára a globális fölmelegedés fő felelősének tartott szén-dioxid kibocsátását.

A világ vezető gazdasági államait tömörítő G8 legutóbbi csúcstalálkozóján született környezetvédelmi megállapodásban a nyolcak kifejezték közös szándékukat arra, hogy 2050-ig felére mérséklik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, s ezt a szándéknyilatkozatot a korábban minden konkrét ígéretet elutasító Egyesült Államok is támogatta, s egyetértett azzal is, hogy szükség van a 2012-ben lejáró kiotói megállapodás új egyezménnyel történő felváltására, amelynek kidolgozásához a nyolcak környezetvédelmi miniszterei már idén nekilátnak.

A megegyezésre szükség is volt, hiszen a befektetők nagyobb átláthatóságot sürgetnek a legnagyobb ipari nemzetek részéről a klímaváltozás elleni küzdelem irányelveiben. A konkrét felhívás nyílt levél formájában jelent meg a G8 nemrég véget ért németországi csúcstalálkozójához időzítve. "A klímaváltozás fontos lehetőségeket és kockázatokat jelent nekünk, befektetőknek" - fogalmaz a 17 aláíró, akik összességében mintegy 3 ezer milliárd eurónyi cselekvő vagyonnal rendelkeznek. "A megoldások finanszírozásához és a kockázatok kezeléséhez erős irányelv-rendszerre van szükség, amely hatásosan harcol a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért, továbbá átláthatóságot és stabilitást biztosít a befektetési döntáshozatalban" - mondja a klímaváltozásért felelősséget tanúsító intézményi befektetési csoport.

Kőkemény üzlet

Forrás: [origo]

A társaságokat azonban nem csupán a szabályozás miatti félelmek hajtják. A tisztább energia új technológiákat jelent, ami jól jövedelmező új üzletágakkal kecsegtet. 2003-ban, amely évről már konkrét számokkal rendelkezünk az ilyen típusú befektetéseket illetően, az USA, amely a világ valószínűleg legnagyobb szennyezője, bevételeiből még valamivel kevesebbet költött ilyen célú kutatásra és fejlesztésre, mint amenyit kisállateledel-üzletága ilyen célokra költött.

A helyzet azonban változik. A megújuló energiaforrásokba, bioüzemanyagokba és alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba fektetett tőke globális mértéke a 2004-es 28 milliárd dollárról 2006-ra 71 milliárd dollárra nőtt, a New Energy Finance nevű kutatócég szerint. Szakértői vélemény szerint globálisan mintegy 1000 milliárd dollár tőke "áll készen" arra, hogy az energetikába fektessék, ezt pedig további hitelek egészíthetik ki. A világ első számú gazdasági társaságának számító Citinél például a következő nyolc évben 50 milliárd dollárt szánnak zöld technológiák fejlesztésének támogatására. Az úgynevezett tiszta technológiákkal foglalkozó cégek részvényeinek értéke a tőzsdéken többnyire meredek emelkedésnek indult. A legendás észak-amerikai Szilícium-völgy vállalkozásitőke-befektetői már nagyrészt ebbe az üzletágba pumpálják tőkéjüket. Az olajcégek, autógyárak és az erőművek üzemeltetői idegesek attól, hogy nélkülük zajlik a változás, és megemelték a megújuló energiaforrásokba és bioüzemanyagokba fektetett tőke mértékét.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK