Új piacfejlesztő ötletekkel áll elő a tőzsde

Két új, a tőkepiac fejlesztését célzó javaslaton dolgozik a tőzsde, egy hosszú távú befektetési számlán és egy az ingatlanpiachoz kapcsolódón - mondta Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöke csütörtökön a BÉT és a Napi Gazdaság konferenciáján. A javaslatok részleteit azonban nem árulta el.  

Szalay-Berzeviczy Attila előadásában arról is beszélt, hogy nagyon kevés új részvényt vezetnek be a Budapesti Értéktőzsdére, ezért szerinte az egyre nagyobb versenyhátrányba kerül a fő vetélytársakkal szemben. A tőzsde megalakulása óta - 17 év alatt - ugyanis 95 részvényt vezettek be a BÉT-re, s 55-öt vezettek ki, általában felvásárlás miatt, így kevés papír van a börzén.

Szalay-Berzeviczy szerint stratégiai hiba volt, hogy a rendszerváltás után a privatizációban nem a tőzsde kapta a fő szerepet, néhány jelentősebb vállalatot kivéve. A második stratégiai hibát a BÉT elnöke szerint akkor követjük el, ha veszni hagyjuk a nemzeti megtakarításokat.

A nyugdíjpénztárakban, befektetési alapokban, biztosítóknál közel 6200 milliárd forint lakossági megtakarítás van, ám nincs stratégia arra vonatkozóan, hogyan tartsuk itt a hazai vállalatok akvizícióinak támogatására, a gazdaság fejlesztésére - hívta fel a figyelmet a BÉT elnöke. Így az euró bevezetéséhez közeledve megkérdőjeleződik, hogy érdemes-e a vagyonkezelést itt tartani Magyarországon - tette hozzá.

A Pénzügyminisztérium nyitott minden javaslatra, amely a tőkepiac fejlődését szolgálja, és nincs ellentétben az uniós szabályokkal - mondta a konferencán Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára.

Szerinte a kormány elsősorban stabil, kiszámítható gazdaságpolitikával tudja segíteni a tőkepiacot. Amikor a hiány nagy, az állam pénzéhsége jelentős, s a kamat magas, pénzt szív el a gazdaságtól - mondta. A hiány néhány év alatt jelentősen csökkenni fog, 2008-tól pedig nem lehet negatív az elsődleges egyenleg, aminek közvetlen hatása lesz a finanszírozásra és a tőkepiacra - hangsúlyozta.

A három nagy állami vagyonkezelő (az ÁPV, a KVI és az NFA) összevonásának a jelentősége az államtitkár szerint nagyobb, mint amilyennek látszik, mert a költségek sokkal átláthatóbbak lesznek.

A tartósan állami tulajonban maradó vállalatok listájával kapcsolatban hangsúlyozta: nincs szó arról, hogy ami nincs a listán, azt azonnal el lehet adni. Néhány jelentős vállalat esetében néhány éven belül megnyílik a lehetőség az állami tulajdon teljes vagy részleges lebontására - tette hozzá. A bevételt nem a költségvetési hiány csökkentésére, hanem a vagyon értékének megőrzésére, gyarapítására lehet felhasználni. Az állami vagyonról szóló törvény parlamenti elfogadása után megnyílik a lehetőség az alapokon keresztül való értékesítésre is, amelynek lehetnek olyan formái, amelyek a tőzsdét is érinthetik - tette hozzá.

Horváth Zsolt, a KBC Securities vezérigazgatója, a BÉT volt vezérigazgatója szerint privatizáció révén már csak elenyésző számú cég jelenhet meg a tőzsdén. Hangsúlyozta: egy cégnek elsősorban tőkéért kell a tőzsdére mennie, s ha jó története van, Budapesten is hozzájuthat a forrásokhoz. A méret azonban nem mindegy, a külföldi intézményi befektetők nem nagyon mozdulnak rá a 100 millió euró alatti cégekre, a hazaiak azonban, amelyek a helyi cégeket jobban ismerik, igen - mondta.

A KBC Securities vezetője is nagyon fontosnak tartja, hogy a hosszú távú megtakarítások a magyar piacon maradjanak. Elmondta: a klasszikus kisbefektetők aránya a 90-es évek közepére jellemző 12-15 százalékról mára 2-3 százalékra csökkent, az idillikus helyzetnek véget vetett néhány piaci válság. A lakosság 13-14 ezer milliárd forintos nettó pénzügyi megtakarításából 250 milliárd forint tőzsdei részvénybefektetés.

Magas inflációs környezetben, magas állampapírhozamok mellett kicsi a motiváció arra, hogy a magán- és intézményi befektetők a befektetési struktúrán változtassanak. Amikor azonban a kamatszint 3 százalék alá süllyed, a befektetők racionálisan viselkednek, és megkeresik azokat a befektetési formákat, amelyeken magasabb kockázat mellett ugyan, de nagyobb hozamot tudnak elérni. Kedvezőbb környezetben meg fog nőni a befektetők étvágya, és ez kedvező lesz a tőzsde számára is - mondta Horváth Zsolt.