Gyakran helytálló lehet az az érv, hogy fejlesztés híján végleg elpusztul a műemlék épület, de korántsem annyiszor, amennyiszer hivatkoznak rá - fogalmazott az [origo] érdeklődésére Okrutay Miklós, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) műemlékvédelmi igazgatóhelyettese.

Jellemzően egyébként is kompromisszumok születnek, a KÖH nem köti az ebet a karóhoz a végsőkig. Nem biztos, hogy ez jó, de sajnos át kell tekinteni a piaci környezetet, hátha van olyan megoldás, amellyel sok minden megőrizhető - tette hozzá.

A leggyakoribb gond, ha a befektető csak a helyi szabályozási tervekről érdeklődik a vétel előtt, és a hivatalt csak utána keresi meg. Az ilyen szituáció mintegy nyomást gyakorol a KÖH döntéshozóira, kész helyzet elé állítva őket egyfajta kényszeres egyeztetési folyamatot generál.

Kérdésünkre válaszolva megerősítette, a KÖH azt is tudja támogatni, ha az eredetitől gyökeresen eltérő funkciót kap egy épület. Az effajta hasznosításnak klasszikus terepe az ipari jellegű épületek szegmense - mondta Okrutay Miklós, konkrét példaként említve a Bukarest téri buszvégállomást és a Millenáris Parkot.

Részben ebbe a körbe tartozik a Divatcsarnok felújítása is, amely ugyan nagyon örvendetes fejlemény, de az épület sajnos nem teljes egészében divatáruházként működik majd. Összességében azonban így is vállalható - hangsúlyozta a szakember.

Az igazgatóhelyettes felhívta rá a figyelmet, hogy műemlék épület esetében minden változtatás engedélyköteles: az olyan munkák is, amelyekhez nem szükséges építési engedély, mint például az eredeti ablakkeretek kicserélése.

Előfordul, hogy a beruházó elmulasztja az engedélykérést, vagy az engedélytől eltérően építkezik. Ilyenkor lehet fennmaradási engedélyt kérni, de ha a hivatal meg is adja, a bírságot mindenképpen kiszabja. A döntéseket első fokon a KÖH felügyeleti igazgatósága hozza meg, az esetleges fellebbezéseket másodfokon a hivatal elnöke bírálja el.

Ezt a jogi helyzetet sokan kritizálják, hiszen így a hivatal saját fellebbviteli fórumaként működik. Az elnöki székben egyébként éppen az elmúlt hetekben váltotta Varga Kálmánt Mezős Tamás, akiről a Magyar Narancs nemrég - a pályatársak véleményére hivatkozva - azt írta: nincsen ellenére a romokban fennmaradt emlékek újjávarázsolása.

A szakmabeliek közül sokan úgy gondolják, erre a hozzáállásra nagy szükség lesz, mert lassan kifutunk az időből: sok műemlék műszakilag elavult, egyre romló állapotú szerkezete egy évtized múlva talán már nem is lesz alkalmas a hasznosításra.

Budapesten mindenesetre vannak már példák. A Biggeorge's projektjei mellett érdemes megemlíteni az Orco Property Group fejlesztéseit, így az említett Divatcsarnokot, az Avenue Gardens nevű, külföldi díjat is nyert Andrássy úti lakóingatlant vagy a Vörösmarty téri tőzsdepalotát. Sőt, ide tartozik az Autóker Holding által újjáélesztett Gozsdu-udvar is.

Galambos Péter