Sokat fizethet, aki nem irtja a parlagfüvet

2007.07.19. 7:00

Az idei évben jelentősen szigorodtak a parlagfű irtásával kapcsolatos törvényi rendelkezések. Ez nem csak a növényvédelmi bírság felső határának a felemelését, hanem a fertőzött területek hatékonyabb kiszűrését és következetesebb hatósági fellépést jelent.

A fertőzött területek felkutatása a földhivatalok hatáskörbe tartozik. Az ellenőrzést úgynevezett határszemlék keretében végzik. Ez azt jelenti, hogy a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) légi felvételeire és az általa átadott előző éves adatokra támaszkodnak. Ráadásul a mezőgazdászok együttműködnek a növényvédelmi hatósággal, az önkormányzatok jegyzőjével, a civil szervezetekkel és a lakossággal is - olvasható a földművelési tárca közleményében. Helyszíni ellenőrzést a veszélyeztetett területeken hivatalból, más területeken viszont kizárólag bejelentés alapján végeznek.

Nem értesítenek az ellenőrzésről

A parlagfű kiszűrését célzó határszemlék során a földhasználók értesítésére nincs szükség. Az ellenőrzéshez ugyanakkor lehetőség szerint hatósági tanút kell alkalmazni. A növényvédelmi hatóságként eljáró Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal tapasztalatai szerint a bírságolási eljárás során gyakran kifogásolják az érintettek, hogy a helyszíni ellenőrzés lefolytatásáról nem is tudtak. A külterületek átvizsgálásakor egy-egy alkalommal akár több száz földrészletet is érinthetnek a földhivatal munkatársai, így érthető, hogy a földhasználók, tulajdonosok előzetes értesítésétől eltekint a törvény.

Amennyiben az ellenőrzéssel sikerült bizonyítani, hogy a parlagfűvet nem írtották ki időben, akkor a fertőzött területet a főbb töréspontok meghatározásával kell beazonosítani. Az érintett terület azonosító adatait, helyrajzi számát, valamint a földhasználó adatait a rendelkezésére álló bizonyítékokkal együtt a földhivatal megküldi a közérdekű védekezés, azaz a hatósági parlagfű irtás elrendelésére jogosult növényvédelmi hatóságnak, vagy az érintett önkormányzat jegyzőjének.

Fontos tudni, hogy a helyszíni ellenőrzésnél, és a közérdekű védekezésnél (állami, önkormányzati parlagfű mentesítés) is lehetővé teszi a törvény, hogy a hatóság képviselői, illetve az irtást végző vállalkozók az érintett területekre belépve a szükséges feladatokat elvégezzék. Sőt a lezárt területeket az ott tartózkodók akarata ellenére is felnyithatják.

Nem csak egyszer kell kaszálni 

A parlagfű elleni védekezés a földtulajdonos, illetve a földhasználó, termelő kötelezettsége. Az idén pontosított növényvédelmi előírások szerint már a virágbimbó kialakulását is meg kell akadályozni, és ezt az állapotot a vegetáció végéig fenn kell tartani. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) tájékoztatása szerint a parlagfű legintenzívebb növekedési időszaka július hónapban, a virágpor szóródásának legnagyobb tömege július végén és augusztus hónapban történik, ezért az önkéntes védekezésre június 30-ig ad lehetőséget a növényvédelmi törvény. Ezt követően is folyamatosan meg kell akadályozni azonban a virágzást, illetve az allergiát okozó pollen levegőbe kerülését. A védekezés legegyszerűbb módja a június végétől két-három alkalommal végzett kaszálás, esetleg a vegyszeres gyomirtás. A művelési cél nélküli talajbolygatás viszont csak serkenti az egész szezonban folyamatosan csírázó parlagfű szaporodását - állítják a szakemberek.

Parlagfű-mentesítés a hatóság erejével

A közérdekű védekezést akkor kell elrendelni, ha a földhasználó, illetve a termelő a parlagfű kiirtását a védekezésre kötelező határozat ellenére sem teszi meg határidőben. A hatósági parlagfű mentesítést a növényvédelmi szerv rendeli el, amely külterületen a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH), belterületen pedig a települési önkormányzat jegyzője. A védekezésre kötelező határozatot, közszemlére tétellel, azaz az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztéssel is lehet közölni akkor, ha az érintett ismeretlen helyen tartózkodik, vagy postai kézbesítés nem járt sikerrel. Magát az irtást a határozat meghozatala után haladéktalanul meg kell kezdeni, a fellebbezésnek ugyanis a végrehajtásra halasztó hatálya nincs.

Hatóság fellépésre nem csak a termőföldek, zártkertek esetében lehet számítani, hanem belterületi ingatlanok, így az elhanyagolt építési telkeken, gazdasági tevékenységre szolgáló telephelyeken, vagy az utak, vasutak, vízpartok mentén is. Az FVM felhívja az érintettek figyelmét arra is, hogy szigorú eljárási rendben ugyan, de lehetőséget ad a törvény a közérdekű védekezésre a parlagfűvel erősen fertőzött, rosszul művelt haszonnövény állományban is. Az érintett kultúrában okozott károkért a földhasználó pedig még kártalanítást sem kérhet.

A költségeket is meg kell fizetni a bírságon felül

Húszezer forinttól ötmillió forintig terjedő növényvédelmi bírsággal sújtható az a földhasználó, földtulajdonos, aki a parlagfű mentesítésére vonatkozó kötelezettségének önként nem tesz eleget. Ezen felül meg kell térítenie a hatósági védekezés teljes költségét is, amely a helyi feltételektől függően több tízezer forint is lehet hektáronként az FVM szerint. A közérdekű védekezés költségei magukban foglalják az irtást végző vállalkozó - szerződés alapján megfizetett - díját, valamint a parlagfű mentesítés elrendelése és végrehajtása során a jegyzőnél, illetve az MgSZH-nál, valamint a földhivatalnál felmerült valamennyi költséget, amelyek behajtásáról az adóhatóság gondoskodik.

A növényvédelmi törvény legutóbbi módosítása a bírság felső határát május közepétől a korábbi kétmillió forintról ötmillió forintra emelte fel. Azt, hogy a konkrét esetben milyen tételes mértéket kell alkalmazni, külön kormányrendelet határozza meg. A büntetés maximumának a változására tekintettel a napokban készítette el az FVM Jogi Főosztálya a kormányrendelet módosítására vonatkozó javaslatát, amely újraszabályozza  az egyes bírságtételeket. A tervezet elfogadása esetén a bírságösszeg nem csak külterület, hanem belterület esetében is a maximálisan kiszabható ötmillió forintos határig terjedhet. Továbbra is megmarad azonban az eltérő területnagyság szerinti differenciálás (külterületen csak 100 ha felett, belterületen viszont már 1 ha felett is sor kerülhet a legmagasabb tétel alkalmazására).

Külterület esetében a büntetési összeg megállapításánál az érintett terület nagysága mellett a fertőzöttség mértékét is figyelembe kell majd venni.  Ez azt jelenti, hogy, ha az ingatlan átlagos parlagfű-borítottsága a 10 százalékot nem haladja meg, az irányadó "tól-ig" tétel legalacsonyabb összegét, 50 százalékot meghaladó fertőzöttség esetén viszont mindig a legmagasabb összegét kell bírságként meghatározni. Így pl. az 1-5 ha területnagyságra vonatkozó, 50 ezer forinttól 150 ezer forintig terjedő tételen belül a 10 százalék alatti kevésbé fertőzött terület vonatkozásában a büntetés 50 ezer forint, az 50 százalék feletti, súlyosan fertőzött terület vonatkozásában viszont már az első esetben is 150 ezer forint lesz. További újdonság, hogy a művelés alatt álló szántóföldi vagy kertészeti területek fertőzöttsége a jövőben csak 5 százalékos parlagfű-borítottság felett állapítható meg.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK