Csaknem 7 százalékkal csökkentek a reálkeresetek

2007.07.18. 11:45

Az idei év első öt hónapjában a bruttó átlagkeresetek összességében 7,4, a nettó átlagkeresetek 1,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, a reálkereset - a fogyasztói árindex 8,6 százalékos növekedése mellett - 6,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

Január-májusban a költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 2,9 százalékkal, a versenyszférában dolgozóké 10,4 százalékkal volt magasabb, mint 2006 azonos időszakában. Az MTI által megkérdezett elemzők szerint azonban továbbra is dilemma, hogy a versenyszférában dolgozók bruttó átlagkeresetének növekedése a gazdaság kifehéredésével vagy az inflációs várakozások beragadásával indokolható-e.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint "gyanítható , hogy elég nagy a kifehéredés okozta növekedés aránya".

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője ellentmondásosnak nevezte az adatokat, mivel az összesített mutatók alapján lassult a növekedés, míg a versenyszférában gyorsulás látható. Véleménye szerint továbbra is a béradatok értékelése maradhat a középpontban a jegybanki alapkamat döntésekor.

A reálkereset 2006 január-májusban 5,5 százalékkal nőtt a nemzetgazdaságban az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az idei év első öt hónapjában a költségvetési szférában 757 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 942 ezren dolgoztak.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan bruttó 181 300 forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók 170 700 forintot kerestek. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 209 700 forint volt, ez az összeg az évente esedékes egyhavi külön juttatást is tartalmazza.

Az átlagot meghaladó mértékben, 19,8 százalékkal nőttek a keresetek az építőiparban, 11,8 százalékkal a kereskedelemben, a javítás és az ingatlanügyletek, illetve a gazdasági szolgáltatások területén, valamint 10,8 százalékkal a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágban.

A keresetek növekedésében szerepet játszott a minimum-járulékalap bevezetése. A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál a bruttó átlagkereset növekedése alacsonyabb volt, mint a kisebb szervezeteknél.

A nettó keresetek átlagosan 1,2 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a versenyszférában 3,3 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél 2,1 százalékos csökkenés következett be. A nettó keresetek lassú növekedési ütemében meghatározó szerepet játszott az alkalmazottakat terhelő egészségbiztosítási és munkavállalói járulék múlt év szeptemberi, illetve az egészségbiztosítási járulék idén januárban történt további emelése.

A nemzetgazdaságban a havi nettó átlagkereset január-májusban 112 300 forintot tett ki, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 83 400 forintot, a szellemi foglalkozásúaké 144 900 forintot.

A nemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem 191 400 forintra nőtt, 7,9 százalékkal haladta meg az előző év január-májusi szintet.

Nyeste Orsolya várakozásai szerint a magas júniusi maginfláció és a szolgáltatások inflációja miatt nagyobb az esélye, hogy a monetáris tanács hétfői kamatdöntő ülésén nem csökkenti a kamatot, de év végéig elképzelhető egy 100 bázispontos csökkentés.

Suppan Gergely szerint célszerűbb lenne egy hónapot várni a jegybanki kamat további csökkentésével. Várakozásai szerint a 7 százalékos kamatszint reális az év végére. A monetáris tanács június 25-én 25 bázisponttal 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.

KAPCSOLÓDÓ CIKK