Népszerű a kötvény az önkormányzatoknál

Vágólapra másolva!
A hitelek után immár a kötvény-kibocsátásoknál is őrült árazási verseny kezdődött az önkormányzatokat finanszírozó pénzintézetek között. Miközben az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium a pénzintézetek folyamatos jelzései ellenére sem hajlandó változtatni a közbeszerzési szabályzaton. Az önkormányzatok a jelek szerint rájöttek arra is, hogy kellő odafigyeléssel a kötvénypiacon is jelentősen mérsékelhetik a kamatfelárat.
Vágólapra másolva!

A kötvénykibocsátás egyre népszerűbb az önkormányzatoknál. Kerekes Roland, a Raiffeisen Bank önkormányzati üzletágának helyettes vezetője szerint mind több önkormányzatnak lesz fontos a strukturált finanszírozás, amit a közbeszerzési törvény alá tartozó hitelmegoldásokkal képtelenség megvalósítani, ellenben a tendermentesen kiírható kötvénykibocsátás jó választásnak bizonyul, ezt követően a település és a pénzintézet közösen tervezheti a jövőt - derül ki a Napi Gazdaságból.

A helyzet azt követően, hogy mind többen felfedezték a piacot, sokat romlott, ám még így is átlagosan 3-5-ször magasabb átlagmarzs érhető el egy kötvényen, mint egy közbeszerzési tender utáni hitel esetében - állítja Németh László, a K&H Bank EU és önkormányzati üzletágának igazgatója.

Ezt az árazási helyzetet árnyalja, hogy egyes kiemelt ügyfelek esetében a bankközi kamatlábnál maximum 5-15 bázisponttal magasabban eladható hitelekkel szemben, a bankoknak 30-70 bázispontos kamatfelárral kell számolniuk egy-egy kötvény-kibocsátásnál. Ezért az árért pedig ma már nagyon meg kell dolgozni.

A települések döntő része többdevizás finanszírozást kér. Az árfolyammozgás esetén kedvezőbbé vált devizára azonban a kötvényt (a hitellel ellentétben) nem lehet átváltani: a bankoknak a korábbi kötvényt vissza kell vásárolniuk és helyette összegében megegyező, új kötvényt kell kibocsátaniuk - immár az új devizanemben. Ezek a feltételek olyan szintű többlet-feladatokat kényszerítenek a pénzintézetekre, hogy kijelenthető: hamarosan megálljt kell parancsolni a piaci anomáliáknak - vélekedik Mosnier Zsuzsanna, a Dexia Kommunalkredit Bank magyar leánycégének vezetője.

Sokan vélik úgy, hogy a bankok észre térésének első bizonyítéka, hogy a múlt héten záródó pályázaton nem akadt olyan hitelintézet, amelyik teljesítette volna a törökbálinti önkormányzat elvárását, amely szerint a település nemcsak hogy moratóriumot kért a törlesztésre, de annak kétéves időtartama alatt azt is elvárta volna, hogy a bank ne számítson fel kamatot a kinnlevőségre.

Más piaci szereplők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy mind a hiteloldalon, mind a kötvények területén új és új szereplők jelennek meg "attraktív" ajánlatokkal, így viszont nehéz lesz egységfrontba tömörülni. De ha így is lenne - osztják meg félelmeiket lapunkkal a szakemberek -, szinte bizonyos, az az érv, hogy a kockázati szint alá nem szabad menni az árazással, nem hatná meg a Gazdasági Versenyhivatal banki ügyeket furcsa szemüvegen keresztül vizsgáló ítészeit.

Pedig a kockázatokat nem csak a bank oldaláról kellene vizsgálni. Egyes vélemények szerint a Magyar Fejlesztési Bank dobott követ a tóba akkor, amikor 20 éves futamidőre hirdette meg önkormányzati hiteleit - mára már a legkisebb település számára is természetes, hogy hitel- vagy kötvényprogramját minimum 20 éves finanszírozással hirdeti meg.