Folytatódhat a kamatcsökkentés augusztusban

Az MNB folytathatja a kamatcsökkentést, ha az augusztus 27-én esedékes negyedéves inflációs jelentés megerősíti a korábbi derűlátó előrejelzéseket - jelentette ki Bihari Péter, az MNB Monetáris Tanácsának tagja kedden, a Reutersnek nyilatkozva.

Bihari szerint, ha az élelmiszerárak emelkedését rövid távúnak tekintjük, akkor ennek sokkal kisebb a jelentősége a kamatdöntések szempontjából, mint a nemzetközi befektetési környezet változásának. "De ha az új inflációs jelentés megerősíti azt az irányt, amelyben mozgunk - és a jelek eddig ígéretesek - akkor ez a domináns elem a monetáris döntések számára" - idézte Biharit a Reuters.

"Ha a következő MNB-előrejelzések azt mutatják, hogy az inflációs cél a következő 6-8 negyedéves időtávban teljesül, az kijelöli a kamatdöntések irányát" - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a törékeny befektetési környezet és a hazai kockázatok nem tesznek lehetővé nagy kamatcsökkentéseket. "Amíg a világpiacon turbulencia uralkodik, egy merész (kamatcsökkentő) lépés nem lenne tanácsos" - vélekedett a bankár. Az MNB utoljára júniusban csökkentette az alapkamatot, 25 bázisponttal, 7,75 százalékra.

A monetáris tanács augusztus 27-én vitatja meg a negyedéves inflációs jelentést és tartja egyben következő kamatdöntő ülését. Bihari szerint az MNB értékeli az inflációs várakozások növekedésének kockázatát, amely az élelmiszerárak emelkedéséből eredhet. A Reuters ezzel kapcsolatban rámutat, hogy Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a múlt héten a tavaszi fagyok és a nyári aszály nyomán akár 15-20 százalékos élelmiszerár-emelkedést is elképzelhetőnek tartott, és utalt arra, hogy néhány termék forgalmi adóját esetleg csökkenteni lehetne egy ennél magasabb áremelkedés ellensúlyozására. Bihari úgy véli, hogy a kormánynak nem szabad kockára tennie az adórendszer kiszámíthatóságát az élelmiszerárak emelkedése miatt, amely egyszeri esemény lesz és - véleménye szerint - nem lesz hosszú távú hatása az inflációra.

A háztartások inflációs várakozásai mostanában csökkentek, a kiskereskedelmi forgalom is esett és az ipari termelés növekedési irányzata a júniusi felfutást követően lassulást mutat. Ezek a tényezők Bihari szerint azt jelzik, hogy a keresletoldali inflációs nyomás enyhül, megalapozatlanok voltak az aggodalmak, hogy a vártnál kevésbbé fogják vissza a fogyasztást a kormány intézkedései az államháztartási hiány csökkentésére.