A Jukosz olajtermelő és -finomító vagyona után a cég vasúti szállítási vagyonát is megszerezte a Rosznyefty: az állami ellenőrzésű orosz olajcég 729 millió dollárt fizetett, a kikiáltási árnál kissé többet azért a vagyonrészért, amely egyebek között a Jukosz vasúti szállítási és a kelet-ázsiai szállító egységeit is tartalmazza.

A szállítási vagyont szerdán árverezték Moszkvában, 18,5 milliárd rubeles (726,3 millió dolláros) kikiáltási áron. Az árverésen a Rosznyeftynek csak egy versenytársa akadt, a Benefit, amely kilépett a licitálásból a Rosznyefty első ajánlata után. Ez a forgatókönyv hasonló volt a korábbi árverésekhez, amelyeken a Rosznyefty más Jukosz-vagyonrészeket szerzett meg.

A Jukosz szállítási vállalata mintegy 7 ezer vasúti kocsi hosszú távú és 5 ezer vasúti kocsi rövid távú lízingjét birtokolja a szerdai tájékoztatás szerint.

A Jukosz honlapja szerint a szállítási egységnek tavaly még 16 500 vasúti kocsija volt, az egyelőre nem ismert, hogy ebből 4500-zal mi történt.

Az új vasúti kocsik, piaci források szerint, 30-35 ezer dollár értékűek, a használtak 20-25 ezer dollárt érnek.

A Jukosz szállítási vállalkozása mellett a szállítási vagyon része volt egy kelet-ázsiai szállítási vállalkozás 66 százaléka is. Ez az egység jogosult Mongólián keresztül Kínába olajat szállítani, és 42 tartályautóval is rendelkezik a finomított olajtermékek szállítására.

A Jukosz külföldi vagyonának árverezésére augusztus 15-én kerül sor, ebben a csomagban egyebek között a szlovák vezetékmonopólium, a Transzpetrol 49 százalékos része is szerepel.

Egy moszkvai bíróság kedden három hónappal meghosszabbította a Jukosz maradék vagyonának értékesítési határidejét. Az orosz hatóságok tavaly augusztus elején véglegesítették a Jukosz csődjét, és akkor 12 hónapot adtak a vagyon értékesítésére.

A Rosznyefty már egy korábbi kényszerárverésen, 2005. decemberben megszerezte a Jukosz olajtermelő vagyonának legjavát.

Az évtized elején még legnagyobb orosz olajtársaságot, a Jukoszt néhány év alatt csődbe kergette az orosz kormány adóhátralék-követelése, a cég vezetőit és tulajdonosait pedig korábbi privatizációs szabálytalanságok vádjával vagy szabadságvesztésre ítélték, vagy az orosz hatóságok elől menekülve külföldön bujkálnak.