Az infl�ci� miatt nem cs�kkent az alapkamat

2007.08.27. 14:29

A jegybanki alapkamat tov�bbra is 7,75 sz�zal�k maradt, miut�n az MNB monet�ris tan�csa a v�ltozatlans�g mellett foglalt �ll�st. A d�nt�s megfelel a v�rakoz�soknak. A Magyar Nemzeti Bank m�r csak 2 sz�zal�kos GDP-n�veked�st v�r id�n.

A monet�ris tan�cs �l�se mellett az infl�ci�s jelent�st is h�tf�n publik�lt�k, ez pedig a kamatd�nt�s szempontj�b�l az egyik legfontosabb t�nyez�. B�r kor�bban Simor Andr�s jegybankeln�k kedvez� infl�ci�s folyamatokr�l nyilatkozott, egy�ttal a kamatcs�kkent�si trend augusztusi folytat�s�t is kil�t�sba helyezte, az elemz�k t�bbs�ge most m�gsem v�rta az ir�nyad� kamat m�rs�kl�s�t.

D�nt�en nemzetk�zi p�nzpiaci hat�sok indokolt�k azt, hogy a monet�ris tan�cs a jegybanki alapkamat 7,75 sz�zal�kon val� tart�sa mellett d�nt�tt - �rt�kelte a test�let d�nt�s�t Simor Andr�s, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) eln�ke sajt�t�j�koztat�j�n.

Az eln�k elmondta: "ha Magyarorsz�g gazdas�ga z�rt gazdas�g lenne, akkor ak�r a cs�kkent�s mellett is d�nthetett volna a tan�cs, a k�ls� t�nyez�k azonban �vatoss�gra intett�k a tagokat". K�zl�se szerint a bels� folyamatok alapj�n a tan�cs �l�s�n 25 b�zispontos cs�kkent�sre is hangzott el javaslat.

Simor Andr�s k�rd�sre v�laszolva nyomat�kos�totta: a nemzetk�zi p�nzpiaci t�nyez�k k�z�l a kock�zati fel�rak emelked�se �rinti negat�van Magyarorsz�got, �s ez a kamat tart�s�ra sarkallta a tan�cs tagjainak t�bbs�g�t. Kiemelte azonban, hogy sem az amerikai m�sodlagos jelz�logpiacon tapasztalt jelens�gek, sem a vil�gban felmer�lt likvidit�si gondok nem hatottak eddig Magyarorsz�gra.

Magasabb infl�ci�, kisebb GDP-b�v�l�s

Az MNB 2007-ben �ves �tlagban 7,6 sz�zal�kos infl�ci�t v�r, szemben a m�jusban j�solt 7,3 sz�zal�kkal, 2008-ra 4,5 sz�zal�kos �tlagos �ves dr�gul�st val�sz�n�s�t, m�g kor�bban 3,6 sz�zal�kot prognosztiz�lt - der�l ki a jegybank h�tf�n k�zz�tett infl�ci�s jelent�s�b�l. Az MNB ugyanakkor cs�kkentette a 2009-re v�rt infl�ci� m�rt�k�t, a m�jusban prognosztiz�lt 2,8 sz�zal�kr�l 2,4 sz�zal�kra.

A jegybank szak�rt�i a maginfl�ci�t - vagyis a szezon�lis hat�sokt�l megtiszt�tott p�nzroml�s �tem�t - 2007-re a kor�bbi 5,7 sz�zal�k helyett 5,9 sz�zal�kra val�sz�n�s�tik, a 2008-ra kor�bban v�rt 3,4 sz�zal�kot 4,3 sz�zal�kra emelt�k, m�g a 2009-re v�rtat 3,1 sz�zal�kr�l 2,7 sz�zal�kra cs�kkentett�k.

A Magyar Nemzeti Bank a kor�bban v�rt 2,5 sz�zal�kr�l 2 sz�zal�kra cs�kkentette a GDP idei v�rhat� n�veked�si �tem�t -��rja az MNB legfrissebb infl�ci�s jelent�se. A jegybank j�v�re 2,7 sz�zal�kos n�veked�st prognosztiz�l a m�jusban k�z�lt 2,8 sz�zal�kkal szemben. Nem v�ltozott a 2009-re vonatkoz� el�rejelz�se, tov�bbra is a GDP 3,4 sz�zal�kos b�v�l�s�t tartj�k val�sz�n�nek.

Az amerik�b�l kiindult hitelv�ls�g, illetve a magyarorsz�gi �lelmiszer�rak jelent�s emelked�se miatt a jegybank illet�kes szakemberei �vatosabb� v�ltak. A Reuters felm�r�s�ben az elemz�k az �v v�g�re valamivel magasabb - 5,55 sz�zal�kos - infl�ci�t j�solnak, mint kor�bban, de az alapkamat decemberben �gy is 7 sz�zal�kra s�llyedhet a konszenzus szerint.

Cs�kken az orsz�g sebezhet�s�ge�

B�r a kereslet nagyobb visszaes�se hosszabb t�von m�rs�kli az infl�ci�t, r�vid t�von a gazdas�got �rt k�n�lati sokkok kedvez�tlen�l befoly�solj�k a fogyaszt�i �rak alakul�s�t - jegyzi meg a test�let k�zlem�nyben. A mez�gazdas�gi �rak �s az olaj�r emelked�se 2008-ban egyar�nt az infl�ci� emelked�s�nek ir�ny�ba hat, 2009-ben azonban az �lelmiszer�rak v�rt korrekci�ja jelent�s m�rt�kben j�rul hozz� a c�ln�l alacsonyabb infl�ci�hoz.

A test�let hangs�lyozza, hogy a m�lt �v sor�n bek�vetkezett k�lts�g- �s k�n�lati sokkok infl�ci�s hat�s�nak gyors lecseng�se csak a b�rn�veked�s gyors alkalmazkod�sa eset�n val�sulhat meg, �s erre utal�an "sz�mos jel tapasztalhat�". Meg�t�l�s�k szerint az infl�ci� szempontj�b�l tov�bbra is lefel� ir�nyul� kock�zatot jelent a gazdas�gi n�veked�s v�rtn�l nagyobb m�rt�k� lassul�sa, a kereslet visszaes�s�nek er�teljesebb dezinfl�ci�s hat�sa. A monet�ris tan�cs szerint a hazai gazdas�g k�ls� �s bels� egyens�lyhi�nya hat�rozottan m�rs�kl�dik, �s az ir�nyzat folytat�d�s�ra sz�m�t, ami jelen�sen cs�kkentheti az orsz�g k�ls� sebezhet�s�g�t.

Elemz�i v�lem�nyek

N�meth D�vid, az ING Bank Magyarorsz�g elemz�je felh�vta a figyelmet a jegybank - szavai szerint - javul� kommunik�ci�j�ra. Sokak szerint hib�zott a jegybank amikor a m�jusi, optimista infl�ci�s jelent�st k�vet�en nem azonnal, csak k�s�bb v�gott kamatot - mondta, hozz�t�ve, hogy a mostani jelent�s al�t�masztja a test�let d�nt�s�t. Az elemz� szerint a r�vid t�v� infl�ci�s kil�t�sok jelent�s roml�sa ellen�re a hosszabb t�v� kil�t�sok nem rosszak, �gy, ha a nemzetk�zi hangulat nem romlik, szeptemberben elk�pzelhet�nek tartotta a kamatcs�kkent�st.

Az infl�ci�s progn�zist megemel� t�nyez�k k�z�l N�meth D�vid az �lelmiszer�rak v�rhat� dr�gul�s�t eml�tette, ami nem csak a kedvez�tlen hazai id�j�r�ssal, hanem a k�n�latn�l dinamikusabban b�v�l� vil�gpiaci kereslettel, illetve egyes mez�gazdas�gi term�kek - p�ld�ul a kukorica - felhaszn�l�si k�r�nek b�v�l�s�vel is �sszef�gg. Az elemz� szerint a re�lb�rcs�kken�s, illetve az ennek nyom�n cs�kken� kereslet �s az alacsony n�veked�s j�t�kony hat�ssal lesz az infl�ci�ra. A k�z�pt�v� infl�ci�s c�l el�r�s�re tov�bbra is j� es�ly van, a jelenlegi ideges nemzetk�zi piaci hangulatban azonban �rthet� a jegybanki �vatoss�g - tette hozz�.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemz�je arra h�vta fel a figyelmet, hogy a 2 sz�zal�kra cs�kkentett idei GDP-n�veked�si progn�zis nagyj�b�l annak a szintnek felel meg, amelyet a kiigaz�t�si csomag bejelent�sekor v�rtak. Hozz�tette: a jegybank a lakoss�gi fogyaszt�s cs�kken�se mellett a kor�bban v�rtn�l j�val alacsonyabb, 1,8 sz�zal�kos beruh�z�s-b�v�l�st val�sz�n�s�t �s 15,3 sz�zal�kr�l 14,7 sz�zal�kra m�rs�kelte az export v�rhat� n�veked�si �tem�t is. Az infl�ci�s progn�zis megemel�se m�g�tt az �lelmiszer�rak emelked�se �ll, a k�z�pt�v� infl�ci�s c�l el�r�s�ben azonban tov�bbra is b�zik a jegybank - tette hozz� Nyeste Orsolya.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK