Nem változott az európai alapkamat

Az Európai Központi Bank (EKB) 4 százalékos szinten tartotta az irányadó kamatlábat csütörtöki kamatdöntő ülésén. A döntés megfelelt a piaci várakozásnak. A változatlanság mellett szólt, hogy továbbra is nyugtalanság uralja a globális piacokat.

Amíg a globális nyugtalanság tart, amelyet az Egyesült Államok ingatlanpiaca miatti levertség táplál, a kamatok a korábbi várakozások szerint 0,25 százalékkal, 4,25 százalékra emelkednek az eurózóna országai számára. Az elemzők mégis azt várták az EKB-tól, hogy a "majd meglátjuk" várakozó álláspontját alkalmazza, ahogyan azt a közelmúltban a világ központi bankjai is tették. A brazil, ausztrál és kanadai központi bankok szintén ezen a héten döntöttek a kamattartásról, és úgyanígy járt el csütörtökön a brit jegybank is.

Piaci idegesség

Az uralkodó nyugtalanságot az észak-amerikai lakásépítési lassulás váltotta ki, amelyet azoknak a lakáshitel-igénylőknek a fizetésképtelenségi hulláma tetézett, akiknek gyenge, vagy semmilyen valós hitelképessége nem volt. Ahogy a hitelekhez való hozzáférés nehezebb lett, a bankok sorban elutasítóvá váltak, tovább fokozva a piaci idegességet.

A hitelkészség nagyfokú csökkenése miatt a központi bankok világszerte beavatkoztak, pénzt pumpálva a bankrendszerbe.

A központi bankok az egész világon haboznak. A piaci szereplők jelenleg igyekeznek felmérni, hogy mit is jelentenek ezek a pénzügyi zavarok - mondja egy, a BBC által megszólaltatott elemző.

Júliusban egyébként 1,8 százalékos volt az eurózóna 13 államának átlagos inflációja, a júniusi 1,9 százalék után.

A Dow Jones által megkérdezett 51 bankszakértő közül 39 azzal számolt, hogy csütörtökön az EKB nem változtat a 4,0 százalékos irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumán, amit azonban várhatón még idén 25 bázisponttal növel. Az EKB utoljára június 6-án emelt kamatot, 25 bázisponttal a jelenlegi 4,00 százalékra.

Az év végére 4,25 százalék

Az év végére az elemzők így már csak 4,25 százalékot jósolnak, korábban többségben volt a 4,50 százalékra szóló várakozás. A bank legutóbb június elején emelte az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát, a lassan két éve tartó szigorítási ciklusban megszokott negyed százalékponttal 4,00 százalékra. A 2005. decemberi kezdet óta a júniusi a nyolcadik negyedpontos szigorítás volt.

A kialakult gyakorlat szerint most, a negyedév végi hónapban, eredetileg újabb negyedpontos emelésre számított a piac, mert az EKB továbbra is kissé túlhevültnek tartja a gazdasági növekedést. Csakhogy augusztus elején Európára is átterjedt, világméreteket öltött a "nem elsőrendű válság", ami átmeneti likviditásszűkével jár.

Ebben a helyzetben újabb piaci lavinát indíthatott volna el az EKB-kamat menetrendszerű emelése. Jean-Claude Trichet bankelnök már a múlt héten értésre adta - Budapesten elhangzott nyilatkozatában -, hogy új helyzet alakult ki a legutóbbi kamatemelés óta, ezzel megalapozta a bank átmeneti türelmére szóló várakozásokat. Ezeken az sem változtatott, hogy az EKB kormányzótanácsának több tagja azóta úgy nyilatkozott, hogy a "nem elsőrendű válságot" nem kell túlértékelni, annak következményei nem túl súlyosak, és nem ígérkeznek tartósnak.

Vége lehet a kamatszigorítási trendnek?

Meglehet, hogy az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki kamatdöntése nem csak egyszeri szünet, hanem talán hosszabb távra is a szogorítássorozat végét jelzi - erre következtettek elemzők a bank elnökének csütörtöki sajtóértekezlete után, látva a bank legújabb, kissé rontott gazdasági előrejelzéseit is. A döntés után tartott sajtóértekezletén Jean-Claude Trichet bankelnök azt ígérte, hogy továbbra is odafigyelnek a tőkepiaci fejleményekre, de az árstabilitás kockázatainak figyelésében a jelszót "nagyon szoros odafigyelésre" enyhítette az augusztus elején még hangoztatott "erős éberségről". Az EKB nyelvén ez azt jelenti, hogy a kamatkilátás a következő hónapokra pozitívról legalábbis semlegesre enyhült.

Az EKB ismét felülvizsgálta, és rontotta előrejelzéseit. Most 2,2-2,8 százalék között várja a GDP-növekedést az euróövezetben idén. Júniusban 2,3-2,9 százalékos növekedést jósolt idénre, márcusban 2,1-2,9 százalékot valószínűsített. Jövőre 1,8-2,8 százalékot jósol, ugyanannyit, mint júniusban, márciusban még 1,9-2,9 százalékot várt a jövő évre. Az évi átlagos inflációt most 1,9-2,1 százalék között várja a júniusban jósolt 1,8-2,2 százalék és a márciusban valószínűsített 1,5-2,1 százalék helyett. A jövő évre az előrejelzése 1,5-2,5 százalék, a júniusban jelzett 1,4-2,6 százalék helyett, amely azonos volt a márciusi jóslattal. Mivel az inflációs előrejelzések sávközepe nem mozdult június óta, a gyengülő GDP-előrejelzések megszilárdították azokat a piaci reményeket, hogy a kamatszigorítás jövőre talán már nem folytatódik, sőt, esetleg már az idén sem, feltéve, hogy nem csitul el túl hamar a "nem elsőrendű válság".

[origo]/MTI