Energetikai cégek uralják Kelet-Európát

Vágólapra másolva!
Az 500 legnagyobb közép- és kelet-európai cég közül 183 (37 százalék) lengyelországi székhelyű, 16 százalékuk (82 vállalat) csehországi illetőségű, 13-13 százalék pedig Magyarországon és Ukrajnában található, derül ki a Deloitte [origo]-hoz eljuttatott vállalati toplistájából. Ez a négy ország 80 százalékos arányban ad otthont a régió legnagyobb vállalatainak.
Vágólapra másolva!

A lista szereplőinek többsége multinacionális cég leányvállalata, így a rangsorban többször felbukkanhat egy-egy vállalat neve. "A régió gazdaságai a nagyvállalatokon keresztül rendkívüli mértékben integrálódtak az európai gazdaságba" - mondta Seres Béla, a Deloitte partnere, a pénzügyi tanácsadás régiós vezetője. "A vállalatok többsége direkt integrációban működik globális cégekkel. Ez az integráció különösen erős a banki, biztosítói szférában és az energetikai szektorban."

Csehország és Magyarország a 10 milliós népességszámával arányaiban nagyobb részesedést élvez a rangsorban, annak ellenére, hogy sokkal kisebbek, mint Lengyelország (38 millió lakos) és Ukrajna (46 millió lakos). A legnagyobb közép- és kelet- európai cégek 19 országban vannak jelen a régióban. A cégeket az egyéni vállalatok és a csoportcég 2006-os pénzügyi adataik szerint rangsorolták.

Tavaly az általános piaci trendek kedveztek a régió legnagyobb vállalatainak. A régiós 500 együttes bevétele megközelítette az 500 milliárd eurót, ez körülbelül 19 százalékkal magasabb, mint a tavalyi évben. Azonban a dinamikus bevételnövekedés nem hozott növekedést a jövedelmezőségben. A nettó nyereség az 500 legnagyobb vállalat esetében csupán 6 százalékkal nőtt 2006-ban, ez eltörpül a 2005-ös 20 százalékos növekedéshez viszonyítva.

Az 500 rangsorolt cég közül 157 energetikával foglalkozó vállalat, köztük a PKN Orlen és a Mol a listavezető. A legnagyobb árbevételű 100 között 44 cég képviseli az energiaszektort, amelyből 30 foglalkozik olaj- vagy gázfeldolgozással és elosztással. 2006-ban az energiavállalatok bevételei tették ki a régiós 500 cég összes bevételének 40 százalékát. Ez az arány ilyen magas maradhat, ha a piaci trendek és árak (különösen a nyersolajárak) maradnak a jelenlegi szinten, és a szektor konszolidációs folyamatai folytatódnak.

Az első tíz közép- és kelet-európai befektető bevételeit nézve kiderül, hogy Lengyelország részesedése a bevételekből (a banki szektort nem számítva) a 2004-es 28 százalékról 2006-ban 23 százalékra csökkent. Ugyanezen években cseh és magyar cégek bevételi részesedése változatlan maradt, Románia részesedése (mint új EU-tagállamé) pedig némileg növekedett. Valamennyi országnak megvan a maga vezető cége: Lengyelországé a PKN Orlen, melynek a közép-és kelet-európai régióban (Lengyelországot leszámítva) generált bevétele hamarosan eléri a 7 milliárd eurót (a vállalat teljes bevételének közel 30 százaléka). A csehországi piacvezető a CEZ, mely Lengyelországban, Romániában és Szerbiában hajt végre befektetéseket; Magyarországon a Mol (20 százalékos befektetés a horvát INA olajfinomítóban) és az OTP, melynek bolgár, szerb, ukrán és szlovák bankok is a tulajdonában állnak.

A teljes vagyon tekintetében az OTP Bank lett Közép-Európa legnagyobb bankja. Ez részben azzal a ténnyel magyarázható, hogy az OTP az egyetlen közép-európai bankcsoport, így az eredményeibe beleszámítanak a leányvállalatokéi is; ezenfelül az OTP 2006-ban számos felvásárlást hajtott végre, ami szintén sokat lendített a számokon.

A 2007-es év első félévének trendjeit tekintve a növekedés várhatóan tovább folytatódik két számjegyű mértékben, bár kissé visszafogottabb ütemben. A növekedés a kiskereskedelmi jelzálogkölcsönnek tudható majd be, mivel a hitelpiaci penetráció még mindig jelentősen alacsonyabb Közép-Európában, mint Nyugat-Európában. Várható, hogy a hasznok tovább csökkennek, ahogy a díjbevételekre helyezett hangsúly és a költséghatékonyság is növekszik a várakozások szerint.