V�get �rhet a frankhitelek aranykora

2007.09.13. 7:03

A sv�jci k�zponti bank 25 b�zisponttal 2,75 sz�zal�kra emelte az ir�nyad� kamatot cs�t�rt�k�n. �nmag�ban egy�bk�nt egy kamatemel�s nem okoz gondot�frank alap� hitellel rendelkez�knek, hiszen egy �tlagos k�lcs�n eset�n a havi t�rleszt�st legfeljebb�p�r sz�z forinttal emeli meg.�

Az idei��v eddig kegyes a v�ltoz� kamatoz�s�, sv�jci frank alap� hitelek felvev�ihez, a hirtelen lezajlott 2007. �vi �rfolyam-korrekci�k m�gis �vatoss�gra intenek - v�lik a CIB Bank elemz�i, akik legfrissebb elemz�s�kben arra h�vj�k fel a figyelmet, hogy a sv�jci jegybank m�r hossz� ideje az �rfolyam korrekci�j�nak r�m�vel pr�b�lja elijeszteni a frankban el�szeretettel elad�sod� piaci szerepl�ket, de ez mindeddig hat�stalan maradt.

A CIB elemz�i szerint annyi�mindenesetre biztosnak l�tszik, hogy a kamatemel�si ciklus m�g nem �rt v�get Sv�jcban. M�rpedig ez azt jelentheti, hogy a j�v�ben cs�kken a frank alap� hitelek kamatel�nye az eur�ban elsz�moltakkal szemben. Az�Eur�pai K�zponti Bank (ECB)�ugyanis szeptemberben m�r v�ltozatlan szinten hagyta az alapkamat�t, �s a k�zelj�v�ben sem v�rhat� emel�s. A sv�jci kamat egy�bk�nt az�esetleges szeptemberi emel�s ut�n is�a vil�g m�sodik legalacsonyabb kamata marad�(legalacsonyabb a jap�n; egyes magyar bankok k�n�lnak is jen alap� hitelkonstrukci�kat), b�ven van teh�t mozg�stere a helyi jegybanknak a szigor�t�sra.

A 3 h�napos sv�jci frank libor-kamat c�ls�vja

M�dos�t�s

C�ls�v (sz�zal�k)

2001.03.22

2,75-3,75

2001.09.17

2,25-3,25

2001.09.24

1,75-2,75

2001.12.07

1,25-2,25

2002.05.02

0,75-1,75

2002.07.26

0,25-1,25

2003.03.06

0,00-0,75

2004.06.17

0,00-1,00

2004.09.16

0,25-1,25

2005.12.15

0,50-1,50

2006.03.16

0,75-1,75

2006.06.15

1,00-2,00

2006.09.14

1,25-2,25

2006.12.14

1,50-2,50

2007.03.15

1,75-2,75



Forr�s: Sv�jci Nemzeti�Bank�

A sv�jci frank kamatszintj�t az Amerikai Egyes�lt �llamokat 2001 szeptember�ben �rt terrort�mad�s mozd�totta ki nyugalmi helyzet�b�l. Akkor ugyanis sokan sv�jci frankba menek�tett�k p�nz�ket, ami a frank �rfolyam�nak olyan er�s emelked�s�t okozta, amit a�helv�t jegybank d�nt�shoz�i m�r vesz�lyesnek �t�ltek az orsz�g gazdas�g�ra n�zve. Ez�rt a terrort�mad�s ut�n r�vid id� alatt 2,5 sz�zal�kkal m�rs�kelt�k az alapkamatot, hogy meg�ll�ts�k a frank dr�gul�s�t.

Ink�bb a fundamentumok er�s�ts�k az �rfolyamot

Az ut�bbi �vekben viszont a t�ke vissza�ramlik doll�rba �s eur�ba, ami lehet�v� tette, hogy a d�nt�shoz�k lassan, folyamatosan, �ltal�ban �vi k�tszer 0,25 sz�zal�kkal n�velj�k a jegybanki alapkamatot. Ez a folyamat a k�vetkez� k�t �vben v�rhat�an 2,5-3,0 sz�zal�kos kamatszintn�l fejez�dik be.

Fokozottan �rv�nyes�l a kamatemelked�s hiteldr�g�t� hat�sa, ha az a deviza �rfolyam�nak n�veked�s�vel j�r egy�tt. Ennek a vesz�lye meg is van, hiszen�a helyi jegybank (SNB)�ink�bb �r�lne a fundamentumokat jobban t�kr�z� er�sebb �rfolyamnak - �ll a CIB elemz�s�ben. Ezzel ugyanis enyh�ln�nek a makrogazdas�got �r� torz�t� hat�sok. A sv�jci jegybank eln�ke egy�bk�nt kor�bbi nyilatkozat�ban azt mondta: "m�g akkor is sz�ks�ges lesz a tov�bbi szigor�t�sra (vagyis kamatemel�sre), ha az import�rak emelked�se nem sziv�rog �t a fogyaszt�i �rakba, hiszen szinte teljes a foglalkoztatotts�g, �s aggaszt� a frank gyeng�lked�se".

Forr�s:CIB Bank

A p�nzpiacokon kialakult�idei v�ls�g egy�bk�nt az elm�lt id�szakban a frank �rfolyam�t sem hagyta �rintetlen�l. A v�ls�g kezdetekor intenz�v er�s�d�sbe kezdett a sv�jci valuta. Ez azonban nem volt jelent�s m�rt�k�, hiszen az 1,6239-es helyi minimum eur�/frank �rfolyamn�l 2006 decembere el�tt sokszor �llt a frank er�sebb szinten. R�ad�sul az �tmeneti er�s�d�s ut�n a frank visszaugrott az ut�bbi h�napokban megszokott 1,6400-1,6500-�s s�vba, nagyr�szt korrig�lva az augusztus eleji emelked�s�t .

A hull�mvas�t ezek ut�n ism�t hirtelen ir�nyt v�ltott, a frank szeptember 10-re 1,6350-re er�s�d�tt, ami azt mutatta, hogy a vil�ggazdas�gi turbulenci�k a sv�jci fizet�eszk�z �rfolyam�t a szok�sosn�l volatilisabb� tett�k. A frank �rfolyam�ra hatott egyr�szt a biztons�gos valut�kba val� �tv�ndorl�s, valamint a piaci v�rakoz�sok v�ltoz�sai a cs�t�rt�ki kamatd�nt�ssel kapcsolatban.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK