Megabírság boríthatja a Microsoft terveit

Elutasította az Európai Bíróság a Microsoft EB ellen indított keresetét, így az óriáscégnek ki kell fizetnie a 497 millió eurós bírságot, amely a legmagasabb összeg, amit eddig EU-szerv bírságként kiszabott. A bizottság még 2004-ben találta vétkesnek a vállalatot piaci erőfölénnyel való visszaélésben.

A Microsoft azért indított keresetet, mert nem értett egyet az ítélettel és a 497 millió eurós bírsággal. Az Európai Bizottság nyilatkozatban üdvözölte a számára kedvező ítéletet.

A bíróság - hétfőn kihirdetett ítéletében - a brüsszeli bizottságnak adott igazat mind a szoftverinformációk megosztási kötelezettsége, mind a Media Player-árukapcsolás ügyében, és fenntartotta a 497 millió eurós bírságot. A szoftverinformációkkal kapcsolatban az ítélet indoklása kiemeli: a bizottság helyes következtetést vont le, amikor a Microsoft magatartását monopolhelyzettel való visszaélésnek minősítette. A médialejátszóval kapcsolatban a bírósági indoklás kitér arra: az ügy megítélése szempontjából irreleváns, hogy a Microsoft nem kért felárat a Windosba beépített Media Player használatáért, és annak használatára nem is kényszrült rá a Windows program használója.

Az EB 2004 márciusában úgy találta, hogy a Microsoft visszaél 95 százalékos piaci részesedésével az asztali számítógépek szoftverellátásában, nem engedi hozzáférni ehhez a piachoz riválisait. A testület 497 millió euró büntetés megfizetésére kötelezte a nagyvállalatot, továbbá előírta számára, tegye nyilvánossá a Windows operációs rendszer kódjait, hogy a független fejlesztők azokhoz kapcsolódva hozhassanak létre programokat. Emellett megtiltotta, hogy a redmondi cég a Media Playerrel együtt forgalmazza a Windowst, megnehezítve ezzel, hogy más fejlesztők video- és zenelejátszó szoftvereit telepítsék a vevők.

A Microsoft azzal érvelt a döntés ellen, hogy a brüsszeli bizottság a szoftverkódok feltárásával vállalati titkok nyilvánosságra hozatalára kéri. A Windowsra a fejlesztő szerint nincs kereslet a Media Player nélkül, a büntetés pedig eltúlzott az ügy jelentőségéhez képest. Ennek megfelelően a redmondiak csak részben tettek eleget az EB utasításainak, például forgalomba hoztak egy médiaszoftver nélküli Windows-változatot is, de nem minden operációs rendszerből vették ki ezt a programot. Brüsszel nem hagyta ennyiben a dolgot: 2006-ban újabb 280 millió eurós büntetéssel sújtotta a Microsoftot, mert az nem engedelmeskedett a korábbi elvárásoknak. Emellett további szankciókkal fenyegették meg a céget, ha továbbra is ellenszegül.

Az Elsőfokú Bíróság az EU második legmagasabb szintű bírói fóruma. Hatáskörébe tartoznak egyebek közt a természetes és jogi személyek által benyújtott közvetlen keresetek, amelyek a közösségi intézmények határozatai ellen irányulnak - amelynek ők a címzettjei, vagy amelyek közvetlenül és személyükben érintik őket. Ilyen például az a kereset, amelyben egy vállalkozás megtámadja azt a határozatot, amellyel a bizottság pénzbírságot szabott ki rá. Jogilag különösen bonyolult vagy jelentős ügyekben az Elsőfokú Bíróság 13 bíróból álló nagytanácsban határoz - ilyen volt a mostani Microsoft-per is. Az Elsőfokú Bíróság által hozott határozatok ellen - két hónapon belül és kizárólag jogi minősítési kérdésekben, tehát nem az ügyben tett érdemi ténymegállapítások miatt - az Európai Közösségek Bíróságához lehet fellebbezést benyújtani.

Brad Smith, a Microsoft vezető jogásza azt mondta újságíróknak, hogy alaposan tanulmányozni kívánják az ítéletet, mielőtt döntenek, hogy fellebbezzenek-e. Ha léteznek olyan "kiegészítő lépések", amelyeket meg kell tenniük annak érdekében, hogy eleget tegyenek az ítéletben foglaltaknak, akkor azokat meg fogják tenni, közölte.

[origo]/MTI