A kormány kitart a kisadók összevonása mellett, amely az adóegyszerűsítés és a jobb áttekinthetőség jegyében fogant adóváltoztatás - mondta  Veres János pénzügyminiszter a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) keddi rendezvényén.

Bár az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) nem támogatja a kisadók összevonását, a kormány továbbra is támogatja azt - felelte Veres János az OÉT képviselőjének kérdésére. A tervek szerint a szakképzési hozzájárulás, az innovációs járadék és a rehabilitációs járulék helyébe lép az   egységes adónem, amelynek alapja a korrigált nettó árbevétel - tette hozzá.

A kormány a múlt szerdán foglalkozott az adótörvényekhez benyújtott módosító javaslatokkal. Másnap az egyik országos napilap kormányzati forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy a kabinet elvetette a kisadók összevonásáról szóló elképzeléseket. Információik szerint ugyanis a kormánypárti frakciók körében nincs meg a szükséges támogatottság ahhoz, hogy a jövő évi adótörvények módosítása során a kabinet egy új adónembe vonja össze az innovációs járulékot, a rehabilitációs járulékot, valamint a szakképzési hozzájárulást.

Budai Bernadett kormányszóvivő az [origo] kérdésére a múlt heti kormányülés napján megerősítette, hogy a kormány tárgyalt a kisadók összevonásának kérdéséről. Arról azonban nem nyilatkozott, hogy milyen döntés született. Közölte viszont, hogy Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium illetékese másnap nyilvánosságra hozza a kormány ezzel kapcsolatos álláspontját.

A jövő évi adórendszer másik új eleme, hogy az 50 millió forintnál kisebb nyereségalappal rendelkező vállalkozások adómértéke 16 százalékról 10 százalékra csökken, ha a megtakarított 3 millió forintot fejlesztésre illetve többlet foglalkoztatásra használja fel az adóalany. A pénzügyminiszter elmondta: a képviselők az OÉT ajánlása alapján a kormány által támogatott módosító indítványról szavazhatnak, amely a vállalkozások több mint 90 százalékát kedvezően érintheti.

Ugyancsak a versenyképesség javításának érdekében válik lehetségessé, hogy 2008-tól az adómentes fejlesztési tartalék adózás előtti mértéke 25 százalékról 50 százalékra emelkedik, ami valamennyi magyarországi vállalkozásra kiterjed - említett egy további változtatást Veres János.

A költségvetéssel kapcsolatos koalíciós polémiára utalva a pénzügyminiszter elmondta: hogy a beterjesztett 2008. évi költségvetéshez ragaszkodik, azt a kormány terjesztette be, ahol a koalíciós partner miniszterei is jelen voltak. Hozzátette: a koalíción belül folyamatos egyeztetés zajlik, egyes tételeknél elképzelhetők módosítások, de a sarokszámok nem változhatnak, amivel azt érzékeltette, hogy az idei, eredményszemléletű, maximum a brutttó hazai termék (GDP) 6,4 százalékát kitevő államháztartási hiánynak jövőre 4,1 százalékra, majd 2009-re 3 százalékra kell csökkennie annak érdekében, hogy megszűnjön a túlzott deficiteljárás Magyarországgal szemben.

További megszorító lépésekre nem kerül sor 2008-ban, de a konvergenciaprogramban is rögzített gázártámogatás további csökkentésére igen - rögzítette Veres János, megemlítve, hogy a támogatási összeg 80 milliárd forint lesz az idei 112 milliárd után.

Az ingatlanadó nem úgy szerepel a konvergenciaprogramban, mint egy új adónemhez kötődő többletbevétel - felelte egy kérdésre a pénzügyminiszter, hozzáfűzve, hogy a parlament előtt szereplő ingatlanadó azt a lehetőséget kínálja az önkormányzatoknak, hogy 2008-ban készüljenek fel a 2009-től bevezethető, "érték, négyzetméter vagy korrigált forgalmi alapon" kivethető ingatlanadóra.

Ha továbbra is a jelenlegi ütemben halad a konvergenciaprogram végrehajtása, akkor az ingatlanadó kérdése nem éleződik ki - jelezte Veres János, aki szakmai érvet idézett: a magyar adórendszerben igen fontos lenne ennek az adónemnek a megjelenése, mivel Magyarországon az ilyen típusú adók között a vagyon típusú adók aránya csupán harmada a nyugat-európai mértéknek.

A helyi iparűzési adó (hipa) lehetséges átalakítása 2009-től a 2008. januárban kezdődő koalíciós tárgyalások egyik témája - utalt a távolabbi adóreformra a pénzügyminiszter. De azt a kemény tényt is tudni kell, hogy az idén 395 milliárd forint bevételhez jutnak az önkormányzatok a hipa révén, jövőre pedig, mivel az 1997 óta 10 évre szóló adókedvezmények megszűnnek, ez az összeg akár 30 százalékkal több lesz, tehát ezt az összeget kellene beszednie a kormánynak ahhoz, hogy ki lehessen váltani a hipát - magyarázta.

Reálisnak tűnik, hogy november közepén a parlament elé terjeszthetjük  azokat az új költségvetési szabályokat, amelyek ötpárti egyeztetésben alakulnak ki - jelentette ki Veres János.

Hat fordulón vagyunk túl az új költségvetési szabályok kialakítása érdekében, amely szabályok részben kétharmadosak - mondta a pénzügyminiszter, aki úgy vélte, hogy ha több információt kap a nyilvánosság, akkor nehezebbé válhatnak a tárgyalások.