Simor szava döntött az alapkamatról

A Monetáris Tanács hat tagja az alapkamat szinten tartását támogatta, hat tag pedig 25 bázispontos csökkentésre szavazott a testület október 29-ei ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által pénteken közzétett jegyzőkönyv szerint. A jegybanktörvény értelmében szavazategyenlőség esetén az elnöki szavazat dönt, s mivel Simor András a szinten tartásra voksolt, a jegybanki alapkamat 7,5 százalék maradt.

Az MNB elnöke mellett Hardy Ilona, Kádár Béla, Karvalits Ferenc, Király Júlia és Kopits György volt az alapkamat szinten tartása mellett, a 25 bázispontos csökkentést Bánfi Tamás, Bihari Péter, Bihari Vilmos, Csáki Csaba, Neményi Judit és Oblath Gábor támogatta.

A tanácstagok megítélése szerint a hazai makrogazdasági folyamatokról alkotott kép nem változott érdemben az előző kamatmeghatározó ülés óta, és 2009-ben elérhető a 3 százalékos inflációs cél.

A kamatszint csökkentése mellett érvelők arra hívták fel a figyelmet, hogy az infláció a monetáris politika számára fontos időtávon a jegybanki cél közelében alakulhat.

Elhangzott olyan vélemény is, hogy az élelmiszerár-emelkedés más termékek keresletét visszavetheti, és az ebből fakadó dezinflációs hatás ellensúlyozhatja az agrárpiaci folyamatokhoz köthető inflációs nyomást.

Más érv szerint az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság csillapodásával a forinteszközök kockázati felára a május-júniusi szintre csökkent, ami lehetővé teszi a kamatkülönbözet mérséklését.

Több tag hangsúlyozta, hogy a 2009-ig várható dezinfláció miatt az irányadó kamatszint anélkül csökkenhető, hogy ez a reálkamatok mérséklődéséhez, illetve a monetáris kondíciók lazításához vezetne.

Elhangzott olyan vélemény is, hogy a FED közeljövőben várható kamatcsökkentése növeli az MNB monetáris politikai mozgásterét.

A kamatszint tartása mellett érvelők a béralkalmazkodás kockázataira figyelmeztettek és kiemelték, hogy a magyar munkapiaci merevségek miatt egyelőre nem ítélhetőek meg pontosan a jövő évi bérfolyamatok.

Emellett több tag hangsúlyozta, hogy a szeptemberi maginflációs folyamatokban már részben jelentkező nemzetközi élelmiszerár-emelkedés gyorsulása inflációs kockázatokat hordoz. Kockázatot jelenthet az is, hogy az inflációt, különösen a maginflációt érintő egyszeri sokkok beépülhetnek a várakozásokba.

A szinten tartást támogatók közül többen kiemelték továbbá, hogy a forinteszközök kockázati prémiuma más feltörekvő régiókkal összehasonlítva kisebb mértékben csökkent, a monetáris kondíciók enyhítéséhez a megítélés további fokozatos javulására van szükség.