Az alacsonyabb jövedelmeknél szinten maradt, a magasabb jövedelműek körében csökkent a személyi jövedelemadót (szja) fizetők adóterhe, az adótábla felső kulcsa 2 százalékkal mérséklődött - derül ki az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) adataiból, amelyeket Szikora János, az APEH elnöke ismertetett csütörtökön.

A személyi jövedelemadó alá tartozó összevont jövedelmek átlagos adóterhe 2006-ban 18,8 százalékra mérséklődött az előző évi 18,9 százalékról.

A munkaviszonyból származó egy főre jutó átlagos bérjövedelem tavaly 7,2 százalékkal emelkedett az adóbevallások szerint, és megközelítette a havi 140 ezer, éves szinten az 1 millió 677 ezer forintot (2005-ben havi 130 ezer, éves szinten 1 millió 565 ezer forint volt).

A tavaly realizált legnagyobb összevont jövedelem 2,984 milliárd (egy évvel korábban 7,090 milliárd) forint volt, egyben ennek tulajdonosa dicsekedhet a tavalyi legnagyobb munkaviszonyból származó jövedelemmel is, amely megközelítette az 1,3 milliárd forintot. A legnagyobb forrásadós jövedelem 2,7 milliárd (2005-ben 4 milliárd) forintra rúgott.

A tavalyi évről 4 millió 414 ezer magánszemély szja bevallása érkezett az adóhatósághoz. Az előző évinél közel 980 ezerrel többen éltek az önbevallás lehetőségével, miközben a munkáltatón keresztül elszámolók száma közel ennyivel csökkent (új szabály lépett be: a munkáltatók  dönthettek arról, elvállalják-e az elszámolás elkészítését). Az ADAM-osok száma az előző évi közel 9 ezerről több mint 12 ezerre emelkedett, arányuk elenyésző maradt.

Az összevont adóalap a előző évhez viszonyítva 613,3 milliárd forinttal nőtt. Ennek közel 95 százaléka nem önálló tevékenységből származó jövedelem, főleg munkaviszonyból származó bér, e jövedelmi kategóriának köszönhető az összevont adóalap növekményéből - a munkajövedelemmel rendelkező kör 72 ezer fős bővülésének köszönhetően - 527 ezer forint.

Az önálló tevékenységből származó jövedelem közel 212 milliárd, az egyéb jogcímen szerzett jövedelmek 146,5 milliárd forintot tettek ki.

Az szja-bevallásokban tavaly összesen 399 milliárd forintnyi kedvezményt számoltak el az adóalanyok, 16 milliárd forinttal kevesebbet, mint egy évvel korábban.

A legnagyobb adót csökkentő tétel - összegét és az érintett adózók számát tekintve is - változatlanul az adójóváírás volt, összesen 2 millió 847 ezer magánszemély - a jövedelemmel rendelkezők közel háromnegyede - tudta számított adóját ezen a jogcímen összesen 269 milliárd forinttal mérsékelni. A jóváírást érvényesítők száma közel 79 ezer fővel, a jóváírás értéke 30 milliárd forinttal emelkedett. Ebben szerepe volt annak, hogy az adójóváírás igénybevételére jogosító sáv bővült.

A családi kedvezményeket ugyanakkor csupán a korábbi létszám 13,3 százaléka, 123 ezer személy vette igénybe, értékben az előző évi kedvezmény 17,8 százalékát, 13,8 milliárd forintot. A drasztikus csökkenés oka a szabályozás átalakítása volt (a családi kedvezmény legalább három gyermek esetén jár, de akkor is fejenként maximum 4 ezer forint havonta).

A lakáshitel-törlesztésekkel, a felnőttképzéssel, a számítástechnikai eszközök vásárlásával és a biztosításokkal kapcsolatban igénybe vett kedvezmények összesen 10 milliárd forinttal nőttek. Enyhén mérséklődött az önkéntes pénztári kedvezmények összege, az igénybe vevők száma pedig 80 ezerrel csökkent.

A tavalyi évről 1207 adózó (27 százalék) vallott be a minimálbérnek megfelelő vagy annál alacsonyabb összevont jövedelmet. A minimálbéren foglalkoztatottak száma jelentősen, 204 ezerrel csökkent - emelte ki a APEH elnöke.

Kétmillió forint feletti összevont jövedelmet az adózók 22,6 százaléka ért el, ők vallották be az összevont jövedelem 57,1 százalékát és a személyi jövedelemadó kötelezettség 78,9 százalékát.

Az adóbevallók 18,6 százaléka, 821 ezer személy (az előző évinél 253 ezerrel több) egyetlen adókedvezményt sem vett igénybe. Az adófizetésre kötelezettek száma 2005-höz képest 419 ezerrel emelkedett.

A forrásadó alá eső jövedelmekről szólva Szikora János elmondta: jelentősen erősödött az árfolyamnyereségből és ingatlan-átruházásból származó jövedelmek szerepe, miközben az osztalékjövedelemé visszaesett.

Az adózók a tavalyi évre összességében 7686 milliárd forint jövedelmet vallottak be, ennek 89,6 százaléka adózott progresszív, a többi lineáris módon. Az összevont jövedelmek közel 9,7 százalékkal (613 milliárd forinttal), a külön adózók 16,2 százalékkal (104 milliárd forinttal) haladják meg az előző évit. Az összes jövedelem adóvonzata tavaly 1456 milliárd forint volt, 134 milliárd forinttal több az előző évinél.

A társasági adóbevallást benyújtó vállalkozások 2006-ban 3472 milliárd forint adózás előtti eredményt értek el. Emögött 4584 milliárd forint nyereség és 1112 milliárd forint veszteség húzódik meg. Ez az összeg 96 milliárd forinttal több, mint az előző évben.

Jelentősen csökkent a veszteséges és nulla eredményt kimutató vállalkozások száma, az átlagos veszteség ugyanakkor a veszteséges cégek számának közel 14 százalékos csökkenése ellenére 9 millióról 10 millió forintra emelkedett.

A pozitív adóalap 3042 milliárd forint volt 2006-ban, 13 milliárddal kevesebb, mint egy évvel korábban. A számított adó az előző évihez képest 3 milliárddal, 485 milliárd forintra csökkent, amivel szemben összesen 110,6 milliárd forint, az előző évinél 9 milliárd forinttal kevesebb  adókedvezményt érvényesítettek. A vállalatok által fizetendő adó 373 milliárd forint volt, 5 milliárddal haladja meg a 2005. évit.

A vállalatok átlagos adóterhelése nemzetgazdasági szinten a 2005. évi 12,02 százalékról 12,26 százalékra emelkedett. A mikro-, kis- és középvállalkozások átlagos adóterhelése 15,59-ről 15,57 százalékra csökkent (körükben minimális mértékben érződik az adókedvezmények hatása), a nagy vállalkozásoknál 9,73-ról 9,75 százalékra emelkedett az adóterhelés.