Vértes: "Növekedési gödörben" a gazdaság

2007.11.16. 16:13

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint a magyar gazdaság "növekedési gödörben van", a GDP az idén várhatóan csupán 1,7 százalékkal bővül éves szinten, a gödör azonban átmenetinek tekinthető, jövőre a bruttó hazai termék bővülése 3,5 százalékra tehető.

A GKI pénteki budapesti konferenciáján Vértes András elmondta: az ez évi igen alacsony gazdasági bővülési mértéket nem kis részben az aszály idézte elő, másrészt a közszolgáltatások visszafogása.

A nyári aszály miatt a magyar mezőgazdaság által előállított bruttó érték várhatóan 15 százalékkal csökken, ami az ország GDP bővülésének mértékét 0,5 százalékkal csökkenti, a kiigazítások miatt a közszolgáltatások visszafogása pedig további 1 százalékpont körüli értékkel rontja a magyar GDP növekedési rátáját.

Ha a negatív tendenciáktól megtisztított növekedést vesszük, akkor ez az úgynevezett "magnövekedés" 3,3 százalék körüli lehetne az idén az országban.

Az infláció várhatóan ez évben és jövőre is magasabb lesz a vártnál, idén vélhetően éves szinten 7,9 százalékot ér el. A kutató azonban úgy vélte, ez részben a világban tapasztalható általános inflációs sokk következménye. Nemzetközi szinten ugyanis az tapasztalható, hogy mind a mezőgazdasági nyersanyagárak, mind az energiaárak eddig nem látott mértékben emelkednek, ez az egész világgazdasági folyamatra inflációs nyomást gyakorol.

A tanácskozáson Vértes András felvetette, ha 10 éves időhorizonton, 1998-2008 között nézzük az egyes kelet-európai államok növekedési trendjét, nincs lemaradásban az ország, Magyarországot csak Szlovákia előzi meg a trendeket tekintve. Hosszabb távon úgy vélte, a beruházási ráta emelkedni fog az országban, 2010-ig 24 százalékra emelkedhet, emellett a döntő azonban a hatékonyságjavulás, ez eredményezheti a nagyobb gazdasági bővülést.

Vértes András szerint az igazi kérdés az, hogy 2009-től vissza tudunk-e állni arra a fejlődési tendenciára, amelyen korábban haladt az ország, amikor az uniós átlagos növekedési ráta fölött a magyar GDP bővülése rendre 2 százalékkal magasabb volt.

Kiemelte, 2008-ban vélhetően 3-5 éves távlatban fel kellene vázolni, hogy miként valósítja meg ténylegesen az ország az euróövezethez csatlakozást.

Nyitott, kis gazdaságokban az inflációs célkövető rendszer blöff - jelentette ki Surányi György, az Intesa Sanpaolo regionális igazgatója a GKI Gazdaságkutató Zrt. által rendezett pénteki budapesti konferencián.

Nem adottak a feltételek Magyarországon az inflációs célkövető rendszer alkalmazására, mert egyebek között hiányzik a stabil és hiteles intézményi rendszer - magyarázta a jegybank volt elnöke, a Corvinus Egyetem és a CEU professzora, aki úgy vélte, hogy átalakuló, felzárkózó gazdaságokban a monetáris transzmisszió nem képes jól működni.

Mindenki alacsony inflációt szeretne, ami természetes, de Magyarországon a kormány és a jegybank is voluntarista módon, azaz a közgazdasági törvényeket figyelmen kívül hagyva törekszik elérni a kívánt inflációs célt - fogalmazott Surányi György. Véleménye szerint az alacsony inflációnak organikus módon kell létrejönnie.

Az infláció csökkenése a világon inkább a munkaerő-piaci liberalizációnak, a kínaiak és indiaiak által gerjesztett versenynek köszönhető, semmint a tökéletes monetáris politikáknak - érvelt az előadó.

Ha az amerikai jegybank szerepét betöltő FED a gazdasági növekedés fenntartása érdekében kamatot csökkent, és az Európai Központi Bank a növekvő inflációs félelmek ellenére sem emel kamatot, akkor talán az MNB-nek is segítséget kellene nyújtania az üzleti szférának - jelezte Surányi, akinek véleménye szerint az optimálisnak számító 260-265 forintos euró árfolyamnál jóval erősebb a forint árfolyama.

A forint reál felértékelődésének eredményeképpen a versenyszféra felélheti a jövőjét - állapította meg a CIB Bank elnöke.

Matolcsy György volt gazdasági miniszter szerint az ország felzárkózási válságot él napjainkban, "alagútból alagútba halad", ez a fejlődési vonal akár 15 évre is prognosztizálható, ha nem tesznek valamit sürgősen az ország gazdaságpolitikájában.

A volt miniszter a GKI Gazdaságkutató Zrt. pénteki budapesti konferenciáján kijelentette: így súlyosan lemaradhat Magyarország közép-kelet-európai versenytársai. Az ország 1992 és 2002 között gyors felzárkózási szakaszt élt át, azóta egyre inkább lemarad kelet-európai versenytársaitól.

Matolcsy szerint az 1997-2001. közötti "boldog békeidő", az egyensúlyőrző gazdasági növekedés után az akkor távozó kormány választási költségvetést állított össze, majd az új kormány a "fék helyett a gázra lépet". Így odaveszett az egyensúlyőrző gazdasági fejlődés. Azóta a kormányzat  10-15 alapvető gazdaságpolitikai "szarvashibát" követett el. Ezek vezették az országot egyfajta foglalkoztatási, adósság-,  humánerőforrás-, politikai és a tőkecsapdába.

Matolcsy György szerint még nem késő "befejezni a polgárháborút" és 2025-re lehet dolgozni egy nemzeti stratégiai koncepciót, ezzel párhuzamosan módosítani a konvergenciaprogramot és a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet.

Raskó György agrárközgazdász kiemelte, ha az unió nem változtat sürgősen agrárpolitikáján, akkor az unió mezőgazdasága nem tud kikerülni a a zsákutcából, amelybe a közelmúltban jutott. "Módosítások nélkül az EU mezőgazdasága messze lemaradhat Brazília, Kína vagy akár az USA, illetve Japán agráriumának fejlődésétől" - jelentette ki a szakember.

Az utóbbi 10-15 év adatait bemutatva Raskó György rámutatott: egy amerikai farmer a 80-as években még csak kétszer, 2006-ban már közel négyszer nagyobb hozzáadott értéket állított elő egy uniós gazdánál. Az unió ennek ellenére fenntartotta korábbi támogatási rendszerét, az EU évente még mindig mintegy 3 milliárd dollárral támogatja a mezőgazdasági exportot, holott például Argentína, illetve Brazília egyáltalán nem támogatja állami eszközökkel az agrárium kivitelét, sőt bizonyos esetekben az exportot bünteti is. Az unió agrárpolitikája tehát átfogó reformra szorul az agrárközgazdász szerint, ez kihat majd a magyar mezőgazdaság fejlődésére is.

Raskó György a hazai mezőgazdaság egyik legnagyobb gondjának azt tartja, hogy a termelés 70 százaléka bérelt földeken történik, és  a mezőgazdaságnak szánt mintegy 400 milliárd forintos  összegből 150 milliárd forint valamilyen módon a földtulajdonosokhoz kerül. Megérett a helyzet  a földtörvény módosítására a birtokok egyesítésének elősegítésére. Át kell alakítani a támogatási rendszert, mert a támogatások jó része most kidobott pénz.

KAPCSOLÓDÓ CIKK