Reuters: Elmarad a jegybanki kamatcsökkentés

Az egy hónappal korábbihoz képest lényegesen egyértelműbb az elemzői kar véleménye a hétfői kamatdöntésről: elmúlt a megosztottság, csaknem egyöntetűen a tartást valószínűsítik a szakértők.Az elemzők tovább emelték inflációs előrejelzéseiket, miközben tovább romlottak a gazdasági növekedés kilátásai. A jegybanki kamatok változatlansága melletti érvként említették  a forint gyengülését is.

Elmarad a korábban várt jegybanki kamatcsökkentés novemberben - ezt valószínűsítették az elemzők a Reuters novemberi felmérésében. A piac múlt havi megosztottsága megszűnt, a változatlan kamatot előrejelzők ezúttal nagy többséget képeznek.

Míg októberben összességében tanácstalan volt a piac, kamatcsökkentés következik-e, erre a hónapra sokat tisztult a kép: a november 19. és 21. között végzett felmérésben résztvevő 29 elemző közül csak heten jósoltak negyed százalékpontos kamatcsökkentést a monetáris tanács hétfői ülésére, a többiek szerint változatlanul marad a 7,5 százalékos alapkamat. Egy másik, magyar devizakereskedők közt végzett felmérésben ugyanez a álláspont jutott nagy többségre: 13-ból csak ketten vártak kamatcsökkentést.

A testület októberben nagyon szoros szavazással döntött a kamatcsökkentés ellen és a piacokon sokan arra számítottak, hogy a vágásra novemberben, a negyedéves jegybanki inflációs jelentés publikálásával egyidőben kerül sor.

A várt novemberi kamatemelés elmaradása az elemzői konszenzusokból következően nem csak annyit jelent, hogy a várakozások szerint későbbre tolódik a kamatcsavarok lazítása: a 29 elemzőből ugyan 19-en az év végéig számítanak egy csökkentésre, a jövő évi kamatszintre vonatkozó konszenzus azonban negyed százalékponttal feljebb, 6,5 százalákra csúszott. Azaz az elemzők a kamatcsökkentési folyamat lassulására számítanak. Akadtak olyan elemzők is, akik szerint a nemzetközi piacokon elindult, a forintpiacok számára kedvezőtlen folyamatok, illetve a megnövekedett belföldi inflációs kockázatok akár meg is akaszthatják a bel- és külföldi kamatcsökkentéseket.

"Amennyiben a kockázatkerülés tartóssá válik és a forint kockázati árazása sem mérséklődik, komoly kihívást jelenthetnek a jelenleg jövő évre várt kamatcsökkentések is," - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az elemzői konszenzus jelenleg összesen egy százalékpontnyi kamatlazítást vetít előre a következő 13 hónapra.

Érvek és kockázatok

A több mint kéthónapos mélypontra, az euró ellen 257 forint köré gyengült a fmagyar valuta árfolyama, mert a nemzetközi piacokon ismét erősödött a kockázatkerülés, ami negatívan hat az "feltörekvő piacokra", amelyek közé a forint instrumentumokat is sorolják.

Az MNB döntéshozóinak ugyan nem kell rövidtávú árfolyammozgásokra reagálniuk, egyes elemzők szerint azonban megvan a veszélye, hogy a jelenlegi folyamatok tartós átrendeződést jelentenek, tartósan gyengébb forint árfolyam pedig az inflációs nyomást erősíti.

A kamatcsökkentés mellett szólhat érvként az elemzők szerint, hogy a belföldi bérek emelkedése a legutóbbi, szeptemberi adatok szerint lassabb volt a vártnál és hogy a harmadik negyedévben 11 éves mélypontra, 1 százalékra esett a magyar gazdasági növekedés. Ezek az adatok a korábban vártnál is gyengébb keresletre utalnak, ami elméletileg inflációcsökkentésű hatású.

Feljebb jönnek az inflációs várakozások is

Az infláció vártnál gyorsabb emelkedésénél sokkal fontosabb, hogy november már a harmadik hónap, amikor az inflációs várakozások emelkednek, hosszabb távra is. Novemberben az éves infláció a konszenzus szerint tovább gyorsul, 6,9 százalákra és decemberben is ezen a szinten marad, azaz a korábbi csökkenési folyamat beragad.

Jövőre ugyan a várakozás szerint tovább csökken, az idei egyszeri inflációnövelő tényezők kimaradása után azonban összességében mégis magasabb lehet az éves átlagos infláció, mint a korábban várt: 4,9 százalék (az októberi konszenzus 4,6, a szeptemberi 4,3 százalék volt). A 2009-es éves átlagos infláció konszenzusa szeptember óta 3,0 százalékról 3,3 százalékra nőtt, azaz az MNB 3,0 százalékos középtávú célja fölé.

"A vágást mind az év végéig várhatóan tovább emelkedő infláció, mind az inflációs jelentésben felfelé módosuló inflációs pálya, mind a várhatóan megugró inflációs várakozások és másodlagos inflációs kockázatok, mind a (2008-as) bértárgyalások korlátozzák," mondta Suppan.

Előrejelzés

	2007	2008
GDP növekedése	1,77	2,73
Átlagos infláció	7,88	5,00
Év végi infláció	6,87	4,12
Euró/forint (év végén)	254,17	254,28
Alapkamat (év végén)	7,25	6,50
Áll. házt. hiánya (a GDP százalékában)	6,10	4,20

Forrás: Reuters

Az utóbbi négy hónapban trendszerűen csökkentek a gazdasági növekedés ütemére vonatkozó konszenzus előrejelzések. A csalódást keltő 1,0 százalékos harmadik negyedéves adat után ez a folyamat novemberben folytatódott: 2007 egészére most 1,7 százalékos növekedést várnak az elemzők, háromtized százalékponttal kevesebbet, mint egy hónapja. (Az év elején még 2,5 százalék volt a konszenzus.)

A jövő évre szóló konszenzus novemberben 10 bázisponttal 2,8 százalékra csökkent a konszenzus. Az idei év utolsó negyedében a jelenlegi előrejelzés szerint már némi élénkülés indulhat meg, 1,6 százalék körüli szintre. (A legutóbbi gyenge építőipari adatok tükrében azonban egyes vélemények szerint a harmadik negyedéves szám még az előzetes adatnál is kisebb lehetett.)

Stabil árfolyam

A felmérés érdekessége, hogy az elemzők konszenzusa minden megkérdezett időhorizontra - 2007 vége, január vége, 2008 vége - ugyanazt a 255-ös, euró elleni forint árfolyamot vetítit előre. Korábban hosszabb távra jellemzően valamivel gyengébb árfolyamokat jósoltak az elemzők.

Ebből a Reuters szerint egyelőre nem érdemes következtetéseket levonni: egyrészt érdemes megvárni, amíg as felmérésekben (januártól) megjelenik a 2009-es horizont is, másrészt az árfolyamelőrejelzések előrejelző ereje a múltban nem volt túl nagy, részben abból is következően, hogy havi szinten erősen korreláltak az adott hónapban a piacon már megtörtént árfolyamváltozásokkal.