Simor: a korm�ny is k�zdj�n az infl�ci� ellen!

2007.11.23. 9:58

A nemzeti bank p�nzpolitik�ja egyed�l k�ptelen az infl�ci� kord�ban tart�s�ra, ha nem seg�ti a k�lts�gvet�si politika - mondta Simor Andr�s jegybankeln�k p�nteken, a Budapesti Corvinus Egyetem Heller Farkas Szakkol�giuma �ltal rendezett konferenci�n.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) eln�ke hozz�tette: 2001 �s 2006 k�z�tt a felel�tlen k�lts�gvet�si politika nem seg�tette az infl�ci� leszor�t�s�t �s 2006-ra olyan egyens�lytalans�g alakult ki, ami r�k�nyszer�tette a korm�nyt a kiigaz�t�sra.

Nem t�rv�nyszer�, hogy a kiigaz�t�s az infl�ci� emelked�s�vel j�r, ha a kiigaz�t�s ink�bb a kiad�sok leszor�t�s�ra koncentr�l, nem emelkedett volna ilyen m�rt�kben az infl�ci� - tette hozz�.

Simor Andr�s arr�l is besz�lt, hogy a jegybanknak t�mogatnia kell a korm�ny gazdas�gpolitik�j�t a t�rv�ny szerint, ha az nem �tk�zik az infl�ci� leszor�t�s�val, m�rpedig az infl�ci� jelenleg nincs az �rstabilit�si szinten, az MNB��6-7 sz�zal�k k�z�tti infl�ci�n�l nem tudja figyelembe venni a gazdas�g egy�b szempontjait.

Hozz�tette: b�r az �prilisi magas szintr�l megindult a cs�kken�s, �m a jegybank az elm�lt egy �vben folyamatosan feljebb kellett, hogy emelje progn�zis�t �s egyre t�volabb ker�lt az �rstabilit�s el�r�se. Az MNB eln�ke szerint 2009-re az infl�ci�s c�l el�rhet�.

A jegybankeln�k szerint az ad�emel�s, az �rt�mogat�sok le�p�t�se hat�s�ra a k�lts�gvet�si deficit ugyan j� ir�nyba v�ltozott, �m az infl�ci� jelent�s n�veked�s�vel j�rt.

Simor Andr�s szerint hiteles �s hasznos az infl�ci�s c�lk�vet�si rendszer annak ellen�re is, hogy az ezt alkalmaz� orsz�gok, k�z�tt�k Magyarorsz�g is gyakran elv�ti a c�lt. Azokban az orsz�gokban, ahol sikerrel alkalmazz�k a rendszert, az infl�ci� jobban cs�kkent mint a m�shol.

A jelenlegihez hasonl� �rsokkok idej�n a jegybank szerepe az, hogy m�sodik k�r�s infl�ci�s hat�sukat m�rs�kelje, ehhez hiteles monet�ris politik�ra van sz�ks�g - jegyezte meg.

�rfolyams�v van �s marad is, elt�rl�s�ben jelenleg nincs egyet�rt�s az MNB �s a korm�ny k�z�tt, az ut�bbi h�napokban err�l t�rgyal�sok sem folytak - k�z�lte a jegybankeln�k.

Az �rfolyams�v �nmag�ban, elvben nem �sszeegyeztethet� az infl�ci�s c�lk�vet�si rendszerrel, konfliktusba ker�lhetnek, ez�rt ide�lisan az a legjobb �llapot, ha az infl�ci�s c�lk�vet�si politika mozg�ster�t nem akad�lyozza az �rfolyams�v - tette hozz�.

K�t�ves id�t�von azonban a jegybank �gy l�tja, hogy nincs konfliktus a kett� k�z�tt - mondta, hozz�t�ve: ez nem jelenti azt, hogy nem is lesz. Ez�rt hasznosabb lenne a s�v elt�rl�se - er�s�tette meg Simor Andr�s.

A jegybankeln�k h�ve az eur� relat�v gyors bevezet�s�nek, �s �gy v�li b�r a maastrichti krit�riumok nem t�k�letesek, Magyarorsz�gnak nem kritiz�lni kellene azokat, hanem cselekedni, nyilv�nos c�ld�tumot pedig akkor lehet kijel�lni, ha hitelesen ki is lehet �llni mellette.

Simor Andr�s elmondta: az eur� bevezet�se kedvez�en �rinten� a gazdas�gi fejl�d�st, annak ellen�re is, hogy ez az �n�ll� monet�ris politika felad�s�val j�r.

Hangs�lyozta: egy olyan orsz�gnak, ahol az elm�lt �vekben irracion�lis gazdas�gpolitika folyt, nem a kritik�val kellene foglalkoznia, hiszen a krit�riumoknak m�s, k�rnyez� orsz�gok meg tudnak felelni.

Meger�s�tette: a konvergenciaprogram c�lkit�z�sei 2007-ben biztosan, 2008-ban j� es�llyel teljes�lnek, 2009-2010-ben azonban a c�l el�r�se bizonytalan.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK