Ha a most alakuló közpénzügyi szabályozást már 2002-től alkalmazták volna, az akár 40 százalékkal is csökkenthette volna az eladósodottság mértékét - mondta el Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke.

Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke aggályait fejezte ki a javaslat önkormányzatokat érintő szabályozását illetően és úgy vélte, hogy jelenleg a javaslat még csak 60-70 százalékos készültségben van. Míg a költségvetés bevételi oldalánál az állampolgároknak, és a vállalkozásoknak súlyos szankciókkal is szembe kell nézniük, a kiadási oldalon a felelősségre vonás ma még teljesen hiányzik és ezt megnyugtató módon pótolni kell - mondta. Jogilag nehezen kezelhetőnek nevezte, hogy jelenleg ugyan az ÁSZ vizsgálja a minisztériumokban folyó tervezési munkákat, ami az ÁSZ kapacitásainak 5 százalékát köti le, a javaslat azonban nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy hogyan változik a helyzet. A továbbiakban meg kell egyezni a hivatal jogosítványairól, és ezeknek erősödni kellene - mondta Kovács Árpád. A számvevőszék elnöke hangsúlyozta, hogy a hivatal nem ellenőrző szervezet, ebből adódóan az ÁSZ nem éli meg vesztesként a javaslat elfogadását, de vannak hatásköri kérdések, amiket meg kell oldani.

Egyetértés a fő célokban

A parlament előtt lévő új közpénzügyi szabályozás biztosíthatja a folyamatos egyensúlyi gazdálkodást és elfogadása tovább növelheti a bizalmat Magyarországgal szemben, ezzel csökkentve az államháztartás finanszírozásának költségeit - mondta Veres János pénzügyminiszter az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdai ülésén. A pénzügyminiszter a költségvetés felelősségéről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvényjavaslatot illetően a szakmai konszenzus, ötpárti egyetértés fontosságát hangsúlyozta. Elmondta: a fő célokat illetően egyetértés van a pártok között, a megfogalmazásról pedig az általános vita megkezdését követően is folytatják az egyeztetéseket.

Veres János elmondta, hogy az új szabályok törvénybe foglalásán kívül szükség van az Alkotmány és az önkormányzatokról szóló jogszabály módosítására is. A miniszter ismertette a javaslat főbb céljait, amelyek közül a reáladósság szabály biztosítaná, hogy az inflációval korrigált adósság mértéke ne nőhessen, a költségvetés elsődleges egyenlege csak pozitív lehet a tervezet szerint, ami az önkormányzatok esetében korlátozná a működési kiadásokra felvehető hitelek mértékét, nem korlátozná azonban a fejlesztési hitelfelvételt. A költségvetési hivatal "beárazná" a készülő törvények, módosító indítványok költségvetési hatásait, illetve véleményezné a kormány két évre előretekintő tervezési számainak megalapozottságát. A hivatal az Országgyűléshez rendelt önálló intézmény, a parlamentnek tartozik felelősséggel - tette hozzá. A javaslat nem jár további jelentős megszorításokkal, mivel illeszkedik a konvergenciaprogramba - mondta Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára.

Nincs szükség új sóhivatalra

Varga Mihály, a költségvetési bizottság fideszes elnöke, az Orbán-kormány pénzügyminisztere - jelezve, hogy a szavazásnál a párt képviselői tartózkodni fognak - hangsúlyozta: a 2002 óta folyó felelőtlen gazdaságpolitika miatt kell ezzel a kérdéssel ma foglalkoznia a parlamentnek. Az ellenzéki képviselő emlékeztetett, hogy a költségvetési hivatal felállításának támogatását három feltételhez kötötték: az intézmény lehetőség szerint független legyen, minél kevesebbe kerüljön az adófizetőknek, és hatásköre tisztázott legyen. Ezeknek a feltételeknek Varga Mihály szerint nem felel meg maradéktalanul a javaslat, és túlzott sietségnek tartotta az általános vita megkezdését is, szavai szerint hagyni kellett volna időt arra, hogy mindenki kifejthesse véleményét még a vita megkezdése előtt. Újabb "sóhivatalra" nincs szükség, mondta Varga, és kifogásolta a várható, 1,8 milliárd forintos költségek mértékét is. Javasolta: a kormány fontolja meg a 96 fős hivatal helyett egy három fős költségvetési tanács felállítását. A kormányzati felelősség Varga szerint nem megkerülhető, ezért erre szankciókat is tartalmazó javaslatot nyújtanak be. 

A bizottság az MDF ellenszavazata, a Fidesz tartózkodása mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a költségvetési felelősségről és a költségvetési hivatal felállításáról szóló törvényt, az önkormányzati törvény módosítását a kormánypárti képviselők mellett Herényi Károly is megszavazta, míg az Alkotmány módosítására csak a kormánypárti képviselők szavaztak igennel. Herényi Károly szerint az új törvény elfogadása semmilyen garanciát nem jelent arra, hogy a kormány a rendelkezéseit betartja, mivel a hatályos előírásokat is figyelmen kívül hagyja, ezért hatékonyabbnak tartaná az Állami Számvevőszék hatáskörének szélesítését.