Cs�szik a kamatv�g�s �s az infl�ci�s c�l is

2007.12.11. 16:08

B�r nem okozott meglepet�st a - v�rakoz�sokat n�mik�pp meghalad� - �remelked�s az idei utols� el�tti h�napban, nem gyeng�tette az infl�ci�s v�rakoz�sok magasabb szinten val� megragad�s�hoz kapcsol�d� aggodalmakat. Ez pedig jelent�sen sz�k�ten� a jegybank kamatcs�kkent�si ter�t, �s k�s�bbre tolhatja az infl�ci�s c�lkit�z�s el�r�s�t, ami semmik�ppen sem tesz j�t a monet�ris politika hiteless�g�nek. A kil�t�sok mindenesetre sz�mos bizonytalans�gi t�nyez�t�l f�ggenek, amik felfel� mutat� kock�zatokat rejtenek magukban.

Okt�ber ut�n novemberben is - az imm�r harmadik h�napja emelked� - v�rakoz�sokon fel�li �temben gyorsult az infl�ci�. A dr�gul�s szerkezete alapvet�en nem v�ltozott, a kor�bbi h�napokhoz hasonl� t�nyez�k - az �lelmiszerek �s az olaj �ra - hajtj�k az �remelked�st. Ezekhez t�rsult egyes szerencsej�t�kok dr�gul�sa. Az �v v�ge el�tt �jra megugrott infl�ci� elemz�i v�rakoz�sok szerint decemberben sem lassul, �gy az �ves �tlagos infl�ci� 8 k�r� k�szik.

Az infl�ci�s kil�t�sokat legink�bb az olaj �s az �lelmiszerek �ra, illetve a b�rki�raml�s m�rt�ke befoly�solja.�Az �lelmiszerk gyors dr�gul�sa nem belgazdas�gi jelens�g,�a csehorsz�gi infl�ci� hat�ves cs�csra fut�s�ban az ittenihez hasonl�an nagy szerepet j�tszottak az �lelmiszer�rak. R�ad�sul abb�l m�g semmi sem l�tszik, hogy a h�sok import�rai n�nek, a magyarorsz�gi h�s�rak egyel�re nem indultak meg, �m szak�rt�k szerint ez csak id� k�rd�se.

Ugyancsak komoly bizonytalans�got rejt mag�ban az olaj�r alakul�sa, egyel�re nem tudni, hogy az elm�lt napok cs�kken�se korrekci�, avagy fordulat. Az energiaimportban m�g benne van egy izmosabb g�z�remelked�s es�lye, ami, ha bej�n, - a m�r bejelentett j�v� �v eleji 5 sz�zal�kos emelked�ssel egy�tt - mindenk�ppen megl�tszik az infl�ci�n. K�rd�ses az is, hogy milyen �ron kapj�k janu�rt�l az �ramot az int�zm�nyi felhaszn�l�k. H�rek szerint 25 sz�zal�k k�r�li lesz a dr�gul�s sz�mukra, ami az infl�ci� 0,4 sz�zal�kpontos emelked�s�t hozhatja.

Cs�szhat az�infl�ci�s c�l�el�r�se

Kulcsk�rd�s, hogy mik�nt z�rulnak a b�rt�rgyal�sok. Nem is els�sorban a meg�llapod�s tartalma az �rdekes - az is persze -, hanem, hogy val�j�ban mi t�rt�nik az els� h�rom h�napban. A l�nyeg az, hogy a c�gek mennyire veszik figyelembe a b�rmeg�llapod�sban megfogalmazottakat - mondta az [origo]-nak Samu J�nos, a Concorde makroelemz�je. Ez mutatja ugyanis, hogy mennyire emelkednek az infl�ci�s v�rakoz�sok �s mennyire t�nik tart�snak e folyamat.

Az infl�ci�ra n�zve teh�t jelent�s felfel� mutat� kock�zatok vannak, amelyek els�sorban a monet�ris politika hat�sk�r�n k�v�lr�l �rkeztek. Az MNB jelenlegi el�rejelz�se szerint ugyan a 3 sz�zal�kos infl�ci�s c�lkit�z�s teljes�lhet 2009-re, sajt�h�rek szerint azonban 2008 j�lius�ban v�rhat� a g�zpiac liberaliz�l�sa, ami esetlegesen drasztikus �remel�sekhez vezethet. Amennyiben jelent�s energia �remel�sre ker�l sor a j�v� �v k�zep�n, az infl�ci�s c�lkit�z�s 2009 v�g�re tol�dhat, ami ugyan nem jelenten� a monet�ris politika hiteltelens�g�t, de olyan esetben, ha a c�lkit�z�st folyamatosan el kell tolni, a kamatcs�kkent�s teljesen hiteltelen lenne - komment�l Suppan Gergely, a Takar�kbank szak�rt�je.

Jj�v�re ugyan a v�rakoz�sok szerint tov�bb cs�kken, az idei egyszeri infl�ci�n�vel� t�nyez�k kimarad�sa ut�n azonban �sszess�g�ben m�gis magasabb lehet az �ves �tlagos infl�ci�, mint a kor�bban v�rt: 4,9 sz�zal�k (az okt�beri konszenzus 4,6, a szeptemberi 4,3 sz�zal�k volt). A 2009-es �ves �tlagos infl�ci� konszenzusa szeptember �ta 3,0 sz�zal�kr�l 3,3 sz�zal�kra n�tt, azaz az MNB 3,0 sz�zal�kos k�z�pt�v� c�lja f�l� - der�l ki a Reuters legut�bbi elemz�i konszenzus�b�l.

Infl�ci�s progn�zisok

(�ves �tlagos, sz�zal�k)

2007

2008

MNB

7,9

5,0

Korm�ny

7,9

4,8

Reuters

7,9

4,9

IMF

7,6

4,5

Eur�pai Biz.

7,7

4,9

ICEG EC

7,6

4,0



Forr�s: origo.hu gy�jt�s

A korm�ny optimist�bb az elemz�kn�l, az aktualiz�lt konvergencia programban azzal sz�mol, hogy 2008 els� fel�ben meg�ll az agr�r�rak gyors n�veked�se, amit sz�les k�r� �rcs�kken�s k�vet. Az �lelmiszer-�rindex �gy 2008 m�sodik fel�ben m�g akkor is gyorsan eshet ezek szerint, ha az agr�r�rak nem cs�kkennek a sokk el�tti szintig, �m az �lelmiszer�rak oldal�r�l �ves �tlagban �gy is az ideihez hasonl� t�bbletinfl�ci�val kell sz�molni. Az energiaterm�kek (az olaj, f�ldg�z, benzin mellett a villamos energia) mark�ns dr�gul�sa is �rszintemel� hat�s�. Az �tlagos �remelked�si �tem 2008-ban az el�z� konvergencia programban el�rejelzettn�l magasabb lesz, 4,8 sz�zal�k k�r�l v�rhat�.

Az agr�r�rsokk j�v� �v m�sodik f�l�v�re v�rt lecseng�se 2009-ben - az �rstatisztikai �sszef�gg�sekre is figyelemmel - az �ves �tlagos �remelked�si �tem jelent�sebb m�rs�kl�d�s�vel j�r. A v�rakoz�sok szerint az infl�ci�s p�lya �gy 2009-t�l az eredeti trendnek megfelel� �s az infl�ci�s c�lt teljes�t� m�don �llhat helyre.

�rz�kelik a kock�zatokat

A kincst�ri optimizmus mellett azzonban �gy t�nik, a korm�nyzat is �rz�keli a kock�zatokat. Az �lelmiszerek �rainak alakul�s�t szint�n s�t�t l�nak tartj�k, erre utal, hogy elsz�ll�sukat sem z�rj�k ki. Az infl�ci�s c�lnak megfelel� dr�gul�si �tem 2009-re v�rt el�r�s�nek cs�sz�s�val j�rhat, ha az �lelmiszerek �rainak emelked�se jelent�sen meghaladja a prognosztiz�ltat vagy az agr�r�rszint korrekci�ja a v�rtn�l k�s�bb jelentkezik. Szinten ebbe az ir�nyba hat, ha az infl�ci�s v�rakoz�sok egym�st er�s�t� �rszintemel� sokkok hat�s�ra magasabb szinten beragadnak.

Az energiapiaci liberaliz�ci�val a korm�ny villamos energia �s f�ldg�z �rakra val� k�zvetlen r�hat�sa megsz�nik. A g�z- �s t�vh�-�rt�mogat�si rendszerre ford�that� �sszeg cs�kken�se egyes t�mogatott h�ztart�sok k�r�ben �remelked�ssel j�r, amit az aktualiz�lt konvergencia program el�rejelz�se figyelembe vesz. A t�vols�gi k�z�ss�gi k�zleked�s reformja is� folytat�dik, de a d�jszint radik�lis emel�s�re ezzel kapcsolatban m�r nincs sz�ks�g - ehhez k�pest a BKV �tlagosan 13 sz�zal�kkal tervezi emelni a jegyek �rait. A k�rnyezetv�delmi �s szolg�ltat�smin�s�gi k�vetelm�nyek teljes�t�se, valamint finansz�roz�si okok miatt az �nkorm�nyzatok �tlag felett dr�g�thatj�k a v�z-, csatorna- �s szem�tsz�ll�t�si szolg�ltat�sokat �s a helyi k�z�ss�gi k�zleked�st.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK